Nőtt az igény az új telepítésekre

Idén több mint 500 hektár új borszőlőültetvény telepítésére pályáztak a hazai szőlészek. Ez jelentős növekedés a 2016-os 50 és a tavalyi 350 hektár után. Az uniós szabályok szerint a tagállamokban a borszőlő területe egy százalékkal növelhető évente, vagyis a magyar kvóta idén 652 hektár. A növekvő telepítési kedv óvatos optimizmusra ad okot, akárcsak az, hogy az utóbbi években ismét szolid emelkedésnek indult a bortermő terület – mondta Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Csizmazia Darab József szőlőnemesítő emlékére rendezett konferencián.

Ugyancsak kedvező folyamat, hogy a – főleg a szőlészeket hátrányosan érintő – folyóborimport tavaly az előző évi háromnegyedére csökkent, az export pedig emelkedett, igaz, elsősorban a nyugat-európai terméskiesés miatt. A cél, hogy a magyar borok exportátlagára növekedjen – mondta a helyettes államtitkár. A legfontosabb piacunkon, Németországban, literenként átlagosan 0,98 euróért sikerült eladni a magyar borokat, az ezután következő két legnagyobb célországban, Csehországban és Szlovákiában pedig 0,85, illetve 0,69 euróért. Gál Péter kiemelte a brit és a lengyel piacot, ott lényegesen kedvezőbben, 1,59, illetve 1,62 eurós literenkénti átlagáron keltek el a magyar borok.

A hazai termelők szempontjából különösen érdekes az Olaszországgal lebonyolított forgalom. A néhány évvel ezelőtt nagy tételben érkező folyóborimport mérséklődött, de továbbra is alapvetően olcsó borok érkeznek onnan. Érdekes azonban, hogy az olaszok szintén a hasonló kategóriába tartozó újborokat vásároltak Magyarországról. Vagyis a magyar termelőknek a legolcsóbb borok kategóriájában is van keresnivalójuk, ha megfelelő hatékonysággal dolgoznak – vonta le a következtetést a helyettes államtitkár.

A 2020 utáni új uniós költségvetési ciklusban átalakul az EU borpiaci szabályozása is. Gál Péter szerint ez különösen érezhető lesz a rezisztens fajták jelentőségének növekedésében, amelyet a tervek szerint jogszabályokkal is elősegítenek majd Brüsszelben. E fajták nemesítésében Csizmazia Darab József úttörő szerepet vállalt, ennek köszönhetően Magyarország jó pozícióból várja az új szabályokat, hiszen a 65 ezer hektár borszőlő-termőterületből 8500 hektáron már ilyen fajtákat termelnek. E fajták közül a Bianca és az Aletta területe az utóbbi években jelentősen bővült. Gál Péter a tervezett uniós szabályozásbeli változások között említette, hogy egyes direkttermő fajták engedélyt kaphatnak a termelésbe vonásra. A szabályozás átalakítását nagy részben az motiválja, hogy a klímaváltozás mind nagyobb kihívás a szőlőtermelésben. Egyre súlyosabb növényvédelmi költségek terhelik a szőlészeket, ezek ma már megközelítik a termelési költségek felét.