Növekszik a bizonytalanság a piacokon

A jegybank egyértelmű megállapítása az, hogy a korábban lappangó folyamatok most megjelentek a piacokon és egyértelműen emelkednek a kockázatok. Érzékelhető kockázatnövekedés figyelhető meg, az MNB veszély indexe az év eleji 0,15 pontról 0,25 pont közelébe ugrott – mondta Oláh Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

Hozzátette, az Európai Unió (EU) bankrendszereinek csökkentek a kockázatai, azonban a nem szűntek meg teljesen, különösen a mediterrán országokban relatív magasak a kockázatok, itt a nemteljesítő hitelarány jellemzően a legmagasabb az Unión belül. Emellett egyes országokban új kockázatok épülnek fel: Dániában a GDP-arányos hitelállomány 100 százalék feletti, Svédországban pedig több, mint 80 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Magasan a legjobb jövedelmezőségű bankrendszer a magyar volt – hangsúlyozta Oláh Zsolt.

A magyar vállalati hitelállomány szintje és pályája is eltér a régióban tapasztalhatónál, a GDP és az állomány együtt emelkedik, így hazánkban mért arány elmarad a régióban láthatótól – tette hozzá Oláh. A magyar mérlegalkalmazkodás oka a hitelfelfutás nélküli növekedési modell kialakulása volt, emellett pedig keményebb hitelfeltételeknek is kellett megfelelni, mint a többi visegrádi országban, ahol a hitelezés felfutása mellett emelkedett a gazdasági teljesítmény. Ha feltételezzük, hogy a reálkonvergencia történik a gazdaságban, akkor a vállalati hitelezés felfutása várható Magyarországon is, ugyanakkor a szektor már most is 14 százalékkal bővült, ehhez a jegybanki hitelprogramok is jelentősen hozzájárulhattak Oláh Zsolt szerint. A Növekedési Hitelprogram után átrendeződés volt megfigyelhető a futamidő és a minőség szempontjából, és mennyiségi visszaesés is lezajlott a hosszú kamatfixálású hiteleknél, illetve ezek helyett inkább a változó kamatozású kölcsönöket választják a magyar cégek.

A háztartások eladósodottságát vizsgálva a régióhoz képest kétszeres, az eurozónához képest pedig háromszoros a lemaradásunk – hangsúlyozta az MNB szakértője.

Fontos, hogy a felzárkózás egészséges szerkezetben valósuljon meg. A lakossági hitelekénél (a vállalati szektorhoz hasonlóan) a hitelezés felfutása várható. A magyar hitelezési aktivitás növelésére jelentős tér áll rendelkezésre. A bankok a hitelezési feltételek enyhítését tervezik, ez hozzájárulhat a háztartások hitelfelvételének emelkedéséhez. A fix kamatozású kölcsönök aránya emelkedik, az ügyfélkör bővül és az ügyfelek egyre inkább az olcsóbb hitelintézethez fordulnak kölcsönért. A jegybank korábban sokszor hangoztatott célja, a kamatfelárak csökkenése is megvalósult, ami azt mutatja, hogy nőtt a verseny a szektorban. A kedvező folyamatokban a minősített fogyasztóbarát lakáshiteleknek (MFL) is szerepe lehetett – húzta alá Oláh Zsolt. Ez egyben a fixált kölcsönök elterjedéséhez is hozzájárult.

Az MFL kölcsönök átlagosan 1,5 százalékpontos kamatelőnyt jelentenek a fogyasztóknak, az átlagos hitelösszeg 7 helyett 11 millió forint, az átlagos futamidő pedig közel két évvel hosszabb ezeknél a kölcsönöknél.

A hazai bankrendszer jövedelmezősége 5-7 százalék körül alakul a volatilis tételektől tisztítottan – mondta a jegybank főosztályvezetője. A kapacitás növelésével, hatékonyságnöveléssel a jövedelmezőséget is lehet emelni. Az IT-fejlesztésekkel folyamatokat lehet automatizálni, a digitális dokumentumkezelés, és az elektronikus kiszolgálási csatornákat lehet feleszteni. Ezzel párhuzamosan persze figyelni kell a kiberbiztonságra is.