A jegybankra szegeződnek a tekintetek

Hétfőn közli a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás június végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját, a hét legfontosabb eseménye azonban kedden lesz, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa ekkor tartja ugyanis kamatmeghatározó ülését, amely a jelenlegi forintárfolyamok mellett igencsak érdekesnek ígérkezik.

A korábbiakhoz képest az előző kamatdöntő ülésen a jegybank érdemben változtatott kommunikációján, ennek oka a romló nemzetközi hangulat következtében 330-ig gyengülő forint, valamint az emelkedő hosszú hozamok voltak.

Az egy hónappal ezelőtti ülésen a jegybanki közleményben újra az inflációs cél fontosságára hívták fel a figyelmet, és kijelentették, hogy bár a mostani monetáris kondíciók megfelelők, 5-8 negyedéves időhorizonton nem lehet fenntartani őket. Ezenfelül amellett is érveltek, hogy a magyar inflációs várakozások túlzók lehetnek.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időben a nemzetközi hangulat javult valamelyest, a forint is részben vissza tudott erősödni, és a hosszú hozamok emelkedése is abbamaradt. Ezért a jegybank rövid távon nincs lépéskényszerben, és a mostani kamatdöntő ülésen nem számítunk érdemi lépésre vagy a közlemény üzenetének változtatására

– véli Módos Dániel, az OTP Bank makrogazdasági elemzője. A szakértő szerint fontos lesz, hogy a következő hónapok inflációs adatai hogyan alakulnak. A jegybank a szeptemberi inflációs jelentéssel együtt adhat részletesebb iránymutatást a monetáris politika alakulásáról. Erre azért is szükség lesz, mert annak ellenére, hogy a jövő év közepére a bázishatások következtében az infláció átmenetileg 1,5 százalék közelébe süllyedhet, utána újra emelkedésnek indulhat. A trendinfláció pedig 2019 végére 3,8 százalék közelébe emelkedhet, ami azt jelenti, hogy addigra az inflációs nyomás érdemben erősödik, ami a kamatok emelését teszi majd szükségessé.

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a kiskereskedelem részletes májusi forgalmának adatait. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 7,2, naptárhatástól megtisztítva 7,8 százalékkal haladta meg májusban az előző év azonos időszakit. Pénteken jelenik meg a foglalkoztatottság–munkanélküliség április–júniusi adatairól szóló tájékoztató. A március–májusi időszakban a munkanélküliek átlagos száma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezerrel 171 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent.

A nemzetközi porondon makro­gazdasási szempontból kiemelt nap lesz a péntek, hiszen aznap érkezik a tengerentúlról a második negyedéves amerikai GDP-adat. Az első negyedév lassulása után a várakozások szerint négyéves csúcsra gyorsulhatott az Egyesült Államok gazdasági növekedése. Ezek alapján a fiskális élénkítés célt érhetett, kérdés, hogy a növekedési hatás mennyire lesz tartós. Jerome Powell Fed-elnök legutóbb úgy nyilatkozott, hogy az esetleges kamatemelések a beérkező inflációs adatoktól függenek majd. Figyelembe véve a 3 százalék körüli CPI-t, a gyors gazdasági növekedést, a kereskedelmi korlátok erősítését és a nagyon feszes munkaerőpiacot, az infláció alakulása még egy-két évig valószínűleg nem lesz gátja a további monetáris szigorításnak.

Ugyanakkor az Egyesült Államok a reálgazdasági ciklus felívelő szakaszának vége felé járhat, és a Fednek azt is érdemes mérlegelnie, hogy a fiskális lazítás miatt ismét emelkedő államadósság finanszírozási költsége egyre magasabb, ahogy a monetáris kondíciók szigorodnak

– mondta Dunai Gábor, az OTP Bank makroelemzője.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja