Afgán és szíriai menekültek segíthetnek megoldani a német gazdaság egyik legnagyobb problémáját: a szakmunkáshiányt. Tavaly már sikerült a korábbinál több fiatalt bevonni a szakképzésbe, elsősorban annak köszönhetően, hogy jelentősen megnőtt a jelentkezők száma a menekültek között – derült ki a szövetségi statisztikai hivatal tegnap nyilvánosságra hozott adataiból.
Németországban az elméleti oktatás mellett három és fél évig gyári gyakorlaton képezik a szakmunkásokat;
A sikeressége miatt ezt a képzési formát Európa, Ázsia és Afrika több országában, valamint az Egyesült Államokban is átvették, a német fiatalok körében azonban egyre népszerűtlenebb a gyári szakmunka, mind többen választják inkább a nagyobb presztízsű felsőoktatást. Emiatt a német vállalatok harmada képtelen betölteni az üres szakmunkástanuló-helyeket, amelyek száma 1995 óta nem volt olyan magas, mint most.
Több mint egymillió menedékkérő érkezett Németországba 2015 óta, és tavaly a külföldi állampolgárságú szakmunkástanulók száma 10 500-zal emelkedett. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy összesen 5700-zal, 515 700-ra nőtt a szakképzést megkezdők száma. Ez a képzési forma különösen az afgán és a szíriai menedékkérők között népszerű, a jelentkezők száma megtriplázódott a körükben. Némileg csökkent a szakképzést félbeszakítók száma is, 2017-ben 146 ezren bontották fel idő előtt a szerződésüket – ismertette a jelentést a Reuters.
A német kereskedelmi és iparkamara szerint nagyon veszélyes trend, hogy Németország kezd kifogyni a szakképzett munkaerőből.
Először csak késik a megrendelések teljesítése, aztán a vállalatok kénytelenek lesznek teljesen elutasítani őket, és ez oda vezethet, hogy egész ágazatok kerülnek bajba
– panaszkodott a brit Financial Timesnak Eric Schweitzer, a kamara elnöke. A szervezet számításai szerint évente háromszázezerrel többen mennek nyugdíjba, mint ahányan szakmunkásként végeznek.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
