Nem lehet ok panaszra a beruházások terén

A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 4,2 százalékkal haladta meg, a 2015 negyedéveinek átlagát pedig 24 százalékkal idén a második negyedévben szezonálisan kiigazítva – áll a KSH legfrissebb jelentésében.

Eszerint a beruházási tevékenység volumene 15, ezen belül a teljesítményérték 54 százalékát képviselő építési beruházásoké ugyancsak 15, a 45 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig 16 százalékkal növekedett a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10, a 15 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 44 százalékkal bővült a fejlesztések volumene.

A gazdaság legtöbb területén emelkedett a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (22 százalékkal),

elsősorban a folytatódó út-, autópálya-, vasútépítések és -felújítások következtében,

emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.

A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási volumene 7,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásépítések és -felújítások folytatódó bővülése mellett a bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, raktárak stb.) történő invesztíciók is növekedtek.

A nemzetgazdasági beruházások negyedét realizáló feldolgozóipar fejlesztései 3,2 százalékkal nőttek. Az alágak mintegy felében regisztráltunk bővülést, a legnagyobb mértékűt a villamos berendezések gyártásában – írja a KSH. A hivatal szerint kiemelkedő volt a volumennövekedés a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén is.

Ugyanakkor a járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek több mint ötödét tették ki – csökkentek.

A gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban folytatódott a beruházási teljesítmény növekedése (9,7 százalék), a kiskereskedelmi üzletek mellett pedig a nagykereskedelmi hálózatok és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.

A nagyrészt közösségi finanszírozású területek közül – elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében – a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, illetve a központi közigazgatás területén is megvalósult beruházásoknak köszönhetően 75, az oktatásban – főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt – 23 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit.

Ugyanakkor a humán-egészségügyi, szociális ellátásban – elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő, alacsonyabb volumenű invesztíciók miatt – 1,5 százalékkal mérséklődtek a fejlesztések.

A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (21 százalék) továbbra is a versenysporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyprojektek okozták.

Néhány kisebb súlyú ágban a beruházások volumene ugyancsak a nemzetgazdasági átlag feletti mértékben nőtt. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a szállodaépítések és -felújítások – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – ismét hozzájárultak a beruházási teljesítmény (21 százalékos) növekedéséhez. Az építőipari gazdasági szervezetek a gazdasági konjunktúra hatására 29 százalékkal növelték tárgyieszköz-fejlesztéseiket.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházásainak jelentős bővülésében (66 százalék) informatikai eszközök beszerzése, az energiaipari növekedésben (67 százalék) naperőművek telepítése is szerepet játszott a jelentés szerint.

Az új uniós források tehetnek mindenről

A fejlesztések lendületét mutatja, hogy 2018 első negyedévéhez képest 4,2 százalékos növekedést regisztráltak a második negyedévben, tehát nem csak az előző év azonos időszakához képest erősödött a beruházási tevékenység – reflektált a KSH jelentésére a Pénzügyminisztérium.

Szerintük a kedvező adatok hátterében az új uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések, az Otthonteremtési Program keretei között felfutó lakásépítések, valamint a hatéves bér- és adómegállapodás keretében 2017-től 9 százalékra csökkentett társasági adókulcs áll. Az legalacsonyabb társasági adókulcsa előretekintve is erősíti Magyarország tőkevonzó-képességét.

Az idei első félév során megvalósult lendületes, 13 százalékos beruházásnövekedés összhangban van a Konvergencia Program 12,8 százalékos előrejelzésével.

A beruházások dinamikus növekedése nemcsak az idei évre nézve, hanem középtávon is megerősíti a kedvező gazdasági kilátásokat, ugyanis a fejlesztések a kapacitások kiépülése után, a termelés beindulásával ismételten lökést adnak a konjunktúra-folyamatoknak. Várakozásunk szerint az erős növekedési dinamika folytatódik majd az év további részében is, amelyhez a privát és az állami szektor fejlesztései egyaránt hozzájárulnak majd.

További növekedés jöhet

Az államhoz kötődő beruházások meghatározó szerepet játszottak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. Ennek keretében a nagyrészt költségvetési finanszírozású területeken a beruházások az átlagot jóval meghaladó mértékben bővültek, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében – közölte Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője.

Elmondása szerint idén folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke is. A beruházásokat a lakás- és iroda átadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami beruházások is gyorsítják. A Brüsszelbe kiküldött, a teljesítésalapú számlák eddig a jelenlegi, 2014-2020-as ciklus kb. 20 százalékánál tartanak, így az uniós beruházások túlnyomó része még a következő években valósulhat meg.

Suppan véleménye szerint a vállalatokat pedig technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése.

A tartósan alacsony kamatok, történelmi csúcshoz közeli üzleti és fogyasztói bizalmi és hangulat indexek is támogathatják a további beruházásokat. Egyes felmérések szerint a vállalatok beruházási hajlandósága soha nem volt annyira erős, mint jelenleg, amit a dinamikus vállalati hitelezés is tükröz. Mindezek hatására idén 14 százalék közeli növekedésre számítunk a tavalyi 23,3 százalékos növekedés után – vetítette előre az elemző.