Nemzetközileg is kiemelkedő felfedezések

Az MTA tíz éve futó Lendület programjának 164 nyertese közül 34-en külföldről pályáztak és költöztek haza, hogy a program támogatásával itthon megalakítsák saját kutatócsoportjukat. Közéjük tartozik Hangya Balázs is, aki 2015-ben nyert a pályázaton. Ezt megelőzően négy és fél évet töltött a New York állambeli Cold Spring Harbor Laboratory privát nonprofit kutatóintézetnél, amely főként a genetika és a rákkutatás terén szerzett nemzetközi ismertséget. A magyar kutató a figyelem agyi mechanizmusaival foglalkozott az intézetnél, olyan sejttípusokat vizsgált, amelyek kutatása csak nemrég vált lehetővé. Ott szerzett, speciális szaktudása alapozta meg itthoni kutatásait. „Kevés olyan hazai kutató van, aki nem szerzett nemzetközi tapasztalatot, ezen a pályán talán ez elvárás is. Bizonyos ismeretekért érdemes külföldre menni, mert egyes speciális dolgok a világon csak egy-egy kiemelkedő laborban érhetők el” – indokolta döntését Hangya Balázs. A külföldi kutatás után egyértelműen tervezte a hazajövetelt. Nagyjából egy évig készült arra, hogy pályázzon az MTA Lendület programjára. „Ez az egyetlen olyan program Magyarországon, amely a kutatók laboralakítását támogatja, és a pályázat nemzetközi összehasonlításban is nagyon jó” – mondta a Világgazdaságnak.

A létrehozott laborban a tanulás agyi mechanizmusát kutatják. A Lendület programban megjelölt három céljuk közül két alapkutatás bizonyos sejttípusok tanulásban betöltött szerepének megértését célozza. E sejttípusok egyikének a szelektív pusztulása okozza az Alzheimer-kórt, tehát van klinikai relevanciája a kutatásnak. Hamarosan publikálják a két alapkutatás eredményeit, miközben készülnek a harmadik munkájuk kísérleti fázisára.

A Lendület program indulása óta már számos sikertörténet született: Győrffy Balázs és Onkológiai Biomarker Kutatócsoportja például a vastagbélrák kezelésében ért el áttörést. Rájöttek, hogyan előzhető meg az áttétek kialakulása és a tumorsejtek szaporodása. Kimagasló eredményt ért el és díjat is nyert a rákkutatás terén Guttman András és Transzlációs Glikomika Kutatócsoportja. Számos más ágazatban is születtek nemzetközileg kiemelkedő eredmények. Varró Dániel és a Kiberfizikai Rendszerek Kutatócsoportja például az autóiparnak fejlesztett olyan keretrendszert, amellyel a korábbinál jóval nagyobb modellek készíthetők a tervezőeszközök tesztelésére. Eredményeik ipari kiértékelése tart, megoldásuk forradalmi újítást hozhat az ágazatba.

A program sikeréhez az is hozzájárul, hogy kemény szűrőn kell átjutniuk a kutatóknak. Minőségi szakmai tervet kell írniuk, és meg kell győzniük az MTA bizottságát arról, hogy el tudják érni a kitűzött célokat. A pályázóknak keresniük kell egy intézményt, amely vállalja, hogy befogadja a labort. A szakmai tervnek tartalmaznia kell, hogy milyen kérdésekre, milyen módszerekkel keresnek választ, bizonyítaniuk kell alkalmasságukat, és ajánlásokat kell felmutatniuk.

Az MTA Lendület programja által nyújtott támogatás a versenyképes fizetés mellett egy jól összeállított kutatócsoport létrehozására, a kutatáshoz szükséges eszközbeszerzésekre, beruházásokra, a megfelelő infrastruktúra megteremtésére is lehetőséget ad. A kutatási témának olyan, nemzetközi érdeklődésre számot tartó, ígéretes kutatási irányba kell illeszkednie, amelynek eredményességi mutatója – nemzetközi értékelés szerint – kiváló, és az utóbbi öt évben folyamatosan nőtt. Ennek részletezésére a pályázatban külön ki kell térni.

A program a kutatócsoportok létrehozásával iskolateremtésre is lehetőséget ad. Serkenti a kutatásoknak helyszínt adó akadémiai, felsőoktatási intézmények tudományos életét, hiszen a laborok működésébe egyetemi hallgatók is bekapcsolódhatnak, azokban posztdoktori álláshoz juthatnak. Hangya Balázs kutatócsoportjában például három posztdoktor dolgozik, akikhez szeptembertől csatlakozik négy PhD-s hallgató, és több egyetemi hallgatót is várnak.

„Az idén 105 érvényes pályázat érkezett, közülük 21 nyert, tehát ötszörös volt a túljelentkezés. Átlagosan ez a túljelentkezési arány volt jellemző az elmúlt évekre is” – közölte az MTA a Világgazdaság kérdésére. A program 2009-es indulása óta 164 Lendület-kutatócsoport jött létre, amelyek között mintegy 25 milliárd forint támogatást osztottak szét.

A teljes támogatási időszak legfeljebb öt év. A csoportok éves ütemezésben jutnak hozzá a vissza nem térítendő támogatáshoz, amely évente legalább 25 millió forint. A felső határ a program kategóriájától függ. Csak PhD tudományos fokozattal rendelkezők pályázhatnak, akik az életkoruk és a tudományos teljesítményük alapján három kategória valamelyikébe kerülhetnek. A Lendület I.-ben a 38 évesnél fiatalabb, ígéretes kutatók kapnak lehetőséget az önálló kutatói pálya megkezdésére. A Lendület II. jellemzően 35–45 éves vezető kutató pályázóinak már sikeres önálló kutatói múltjuk van, nemzetközileg is elismertek, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményt nyújtanak.

A Célzott Lendület kategóriába olyan, kiemelkedő eredményességű, alkalmazott kutatással foglalkozó, többnyire 45 év alattiak jelentkeznek, akiknek a munkája közvetlenül szolgálja a gazdasági versenyképességet. E kategóriában a támogatásnak legalább a felét egy Magyarországon bejegyzett és hazai székhelyű, a verenyszférában aktív gazdasági társaságnak kell vállalnia. A kutatónak olyan eredményt kell megcéloznia, amely illeszkedik a támogató gazdasági társaság tevékenységéhez, és konkrétan hasznosítható eredményt hoz.

A program sikerét igazolja, hogy az Európai Kutatási Tanács felfedező kutatásokat támogató pályázatain nyertes hazai kutatók mintegy 40 százaléka a Lendület-kutatócsoportok vezetőiből kerül ki, vagyis a program számottevően erősíti a hazai kutatók nemzetközi pályázati eredményességét is.

Van élet a Lendület után is

A programban kialakított labor működése jó eséllyel nem szűnik meg a Lendület fix öt éve után, a kutatócsoportok további működését hazai és uniós pályázatok is segítik. „Nyertem egy uniós pályázatot, már egy éve fut, a költségvetésünk kétharmadát teszi ki, és 2022-ig tart, tehát a Lendület program után is még két évig biztosítja a működésünket. Úgy látom, hogy az elmúlt években kiépült Magyarországon egy olyan pályázati rendszer, amely fenntartható modellt kínál a laboroknak. A pályázatokat egymásra lehet építeni, de fontos feltétel, hogy mindig sikeres legyen az előző kutatás. Az uniós pályázatokért is gyakran tízszeres a túljelentkezés, ha pedig valakinek a pályamunkája nem üti meg az elvárt szintet, akkor azt akár azzal is büntethetik, hogy kizárják a következő évi pályázásból” – mondta Hangya Balázs. | VG