„A jövedelmezőség a legfontosabb kihívása a bankrendszernek, mivel nem olyan magas, mint gondolnánk” – mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
Az elmúlt nyolc évben a kamatmarzs 30 százalékkal csökkent és számos olyan terhet visznek magukkal a bankok – a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel 125 milliárd forintba kerül évente – amely zsugorítja a profitot
– magyarázta az OTP Bank vezérhelyettese. Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója egyetértett azzal, hogy a profitabilitás jelenleg a hitelintézetek legnagyobb kihívása. Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója kifejtette: a digitalizáció és a bankfiókon kívüli ügyintézés nem elégséges elterjedését hangoztatta.
Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a digitalizációt említette kihívásként, és a makrogazdasági környezet bizonytalanságára hívta fel a figyelmet. A bankvezér kifejtette:
olyan bankrendszert kell építeni, ami válságálló, továbbá a hitelintézetek munkaerőhiányát hozta fel harmadik példaként, mint megoldandó kihívást.
Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a munkaerő minőségére és a piacon végbement változásokra hívta fel a figyelmet, a mostanra már nem vonzó a korábban jellemző életpálya, amelyben lépésről lépésre juthat előre az alkalmazott a vállalati létrán. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke úgy összegezte a válaszokat, hogy aki aggódik a jövedelmezőség miatt, az ne tartson másfél órás meetingeket.
„Csökkenő marzsokkal számoltunk a következő öt éves költségvetésünkben, az irány egyértelmű, egyedül a sebesség a kérdés” – mondta Jelasity Radován. Zolnai György figyelmeztet:
a családok inkább az olcsóbb hitelt választják, nem feltétlenül gondolkodnak előre. Jelenleg ötből négyen a fix kamatozást választják, és a más meglévő, változó kamatozású adósok kölcsönét is szeretnénk rögzítettre cserélni.
A kockázati költséget jelentősen emeli, hogy a bankok nehezen tudják érvényesíteni a jelzálogjogot és eladni az ingatlanokat. Balog Ádám szerint a hitelintézetek hatékonyságában van még hova fejlődni. Bencsik László kifejtette:
az ügyfelek már értik, mi a különbség a változó és a fix kamatozás között, ebben nagy szerepe volt az MNB-nek.
Az, hogy a lakosság mekkora arányban vesz fel hitelt lakásvásárláshoz, elsősorban a gazdasági ciklus határozza meg, a jelenlegi, 45 százalék egészségesnek mondható, korábban 30 és 70 százalék között mozgott a mutató. Az OTP Bank képviselője hozzátette: a júliusi marzs 1,5 százalék volt, ami már rendkívül alacsony szintet jelent.
„A Növekedési Hitelprogram (NHP) kivezetése óta nincs a piacon hosszú, fix beruházási hitel” – mondta Nagy Márton. Erre az OTP Bank vezérigazgató-helyettese úgy reagált, hogy vannak ilyen termékek, azonban a vállalatok – a lakossággal szemben – inkább a változó kamatozást választják. „A mikrovállalatoknál csak az első félévben 14 százalékos volt a növekedés” – hangsúlyozta Bencsik László. Az MKB Bank vezérigazgatója szerint az NHP-nak köszönhetően sok terv megvalósulását előre hozták a cégek.
A Gránit Bank elnök-vezérigazgatója hozzáfűzte: makrogazdasági szempontból a kkv-szektor versenyképességének javításához fix, hosszú lejáratú hitelekre van szükség, vagyis van tere ezeknek a termékeknek a terjedésére, a bankvezető. A Raiffeisen Bank vezérigazgatója arra figyelmeztet, hogy a hitelintézeteknek nem feladata a fix hitelek terjesztése, hanem az a cél, hogy megtérüljenek a kölcsönök. Jelasity Radován kiemelte: az Ersténél a kkv-hitelek többsége fix kamatozású.
