BUX 43,218.51
-1.02%
BUMIX 3,779.07
-0.78%
CETOP20 1,884.01
0.00%
OTP 9,124
-2.50%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.53%
-0.57%
-0.98%
ZWACK 17,350
-0.86%
-3.80%
ANY 1,550
-0.96%
RABA 1,130
+0.89%
+0.48%
-0.62%
0.00%
-0.47%
OPUS 150.6
-0.92%
0.00%
-1.65%
0.00%
-0.37%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,884
-0.07%
+0.78%
ALTEO 2,940
-0.34%
0.00%
-1.87%
0.00%
+1.79%
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-3.80%
+2.54%
+0.25%
+9.56%
-0.76%
NUTEX 11.25
+2.27%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Majdnem öt százalékkal nőtt a hazai GDP

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon idén a II. negyedévben 4,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,6, az előző negyedévhez viszonyítva 1 százalékkal nőtt. A gazdasági teljesítmény az első fél évben – a kiigazítás nélküli adatok alapján – 4,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál – írja legfrissebb jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A GDP volumene 4,8 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt II. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata 0,2 százalékponttal nagyobb volumennövekedést mutat. A korábban közölt volumenindex revízióját elsősorban a piaci alapú szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítménye magyarázza az idei II. negyedévben az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Így teljesítette a termelési oldal

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ipar teljesítménye 3,6, ezen belül a feldolgozóiparé 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A gép és gépi berendezés gyártása ágazat kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyike bővült.

Az építőipar hozzáadott értéke 24 százalékkal emelkedett, ezen belül az ágazatok mindegyikét jelentős növekedés jellemezte

– áll a KSH becslésében.

Fotó: MTI/Oláh Tibor

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,3 százalékkal nőtt. A legjelentősebb növekedést (7,7 százalék) a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 6,7 százalékkal bővült. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 5,2, a szállítás, raktározásé 3,8 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,8 százalékkal nőtt, amit nagyrészt a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díjának (FISIM) javulása okozott, emellett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitel- és betétállománya is egyaránt emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke stagnált (0,1 százalékos bővülés).

Fotó: Központi Statisztikai Hivatal

A bruttó hazai termék 2018. II. negyedévi, 4,8 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,3, az ipar 0,8, az építőipar 0,9 százalékponttal járultak hozzá.

A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, illetve az ingatlanügyletek hozzájárulása (0,8, 0,5, illetve 0,3 százalékpont) volt a legjelentősebb – írja a KSH.

Ezt mutatta a felhasználási oldal

A becslés szerint a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között

a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,3 százalékkal bővült.

A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, a közlekedés, a hírközlés, a szabadidő, kultúra, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztásé 1,9 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,9 százalékkal nagyobb lett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4 százalékkal emelkedett.

Fotó: AFP

A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, a II. negyedévben 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké nagymértékben, közel azonos ütemben nőtt. A gazdasági ágak többségében a beruházási volumen bővülése volt megfigyelhető. A költségvetési szervek beruházásai továbbra is kiemelkedően emelkedtek.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 14 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 6 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron az egy évvel korábbinál alacsonyabb, 827 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 6,2, az import 7,5 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 5,9, a behozatal 8,4 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 7,2 százalékkal, importja 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó hazai termék 2018. II. negyedévi 4,8 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,8, a bruttó felhalmozás 2,6 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

Fotó: Központi Statisztikai Hivatal

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1 százalékkal nőtt 2018 II. negyedévében az előző negyedévhez képest a KSH szerint. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján történik.)

A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2,2, a szolgáltatásoké 0,5, az építőiparé 6,7, az iparé 0,9 százalékkal bővült.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,1 százalékkal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,6, a közösségi fogyasztásé 0,1 százalékkal mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export és az import egyaránt 2,4 százalékkal bővült.

Varga Mihály: nemzetközi szinten is jól teljesítettünk

A pozitív folyamatok hátterében a bérek emelkedése és a folyamatosan rekordokat döntő foglalkoztatottság áll. A belső kereslet másik komponense, a beruházások is jelentősen, 15 százalékkal bővültek. Ez annak köszönhető, hogy az uniós források felhasználásának fokozatos felfutása, a közelmúltban bejelentett nagyvállalati fejlesztések, valamint a lakásépítések kimagasló növekedése eredményeként a köz- és a versenyszféra beruházásai is kedvezően alakultak – kommentálta a KSH adatait Varga Mihály pénzügyminiszter.

Nyilatkozatában elmondta, nemzetközi összehasonlításban is kiemelten jól teljesített hazánk:

az Eurostat gyorsbecslése alapján a második negyedévben a tagállamok átlagosan 2,2 százalékkal növekedtek az igazított adatok alapján, így Magyarország 4,6 százalékos adata alapján több mint kétszer gyorsabban bővült az uniónál.

Jól látszik, hogy térségünk lett Európa növekedési motorja, rendre a környező országokban a leggyorsabb a gazdaság bővülése. Magyarország már nincs lemaradva a versenyben, hazánk GDP-je több mint 20 százalékkal haladta meg a 2010-es év eleji szintet. A közelmúltbeli dinamikus bővülés eredményeként Magyarország kumulált növekedése felülmúlta a cseh gazdaság teljesítményét 2010-es bázison, míg Szlovákiát elérte 2014-es bázison számolva.

A második félévben további erős konjunktúrára számítunk, a Konvergencia Programban szereplő 4,3 százalékos várakozásnál is gyorsabban nőhet idén a magyar gazdaság

– tette hozzá.

Suppan: A legnagyobb ellentmondást az ipari adat szolgáltatja

A szolgáltatások bővülési üteme enyhén mérséklődött, de így is messze a legnagyobb arányú (2,3 százalékpontos) hozzájáruló volt a növekedéshez. A legnagyobb ellentmondást az ipari adat szolgáltatja – fejtette ki véleményét Suppan Gergely, a Takarékbank vezető makrogazdasági elemzője.

A KSH adatai alapján az ipar hozzáadott értéke várakozások felett bővült, így ennek fényében különösen érdekes, hogy a nettó export rosszabb lett. Úgy tűnik a belső fogyasztás a hazai termelés egyre nagyobb részét szívja fel, és a vállalatok is növelték importból származó készleteiket

– fűzte hozzá. Kommentárjában rávilágított: ahogyan várni lehetett, az építőipar is meghatározó maradt, bár teljesítménye azért a tavalyitól elmarad. Az ipar és az építőipar együttesen 1,7 százalékpontot magyaráz a növekedésből, így az első negyedévhez képest kiegyensúlyozottabb lett a növekedés szerkezete.

A mezőgazdasági adatok pozitív revíziója után (ami az első negyedév teljesítményét felfelé módosította), a második negyedév kifejezetten erősre sikeredett. További érdekesség, hogy egyre nagyobb a termékadók- és támogatások növekedési hozzájárulása, vagyis a kormányzat jövedelme, ami a gazdaság folyamatos fehéredésével lehet összefüggésben

– tette hozzá. Suppan Gergely végül kifejtette, a szezonálisan kiigazított adatok és a növekedési szerkezet finom változásai alapján úgy látják, hogy a gazdaság továbbra is dinamikusan, de egyre lassabb tempóban bővülhet a következő negyedévekben. Összességében 2018-ban 4,3 százalékos GDP-bővüléssel számolnak.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek