A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt napokban adatokat kért be valamennyi hazai lakástakarék-pénztártól arról, hogy mekkora betét- és hitelállománnyal rendelkeznek majd november 16-i dátummal – mondta el az alelnök.
A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt napokban adatokat kért be valamennyi hazai lakástakarék-pénztártól arról, hogy mekkora betét- és hitelállománnyal rendelkeznek majd november 16-i dátummal – mondta el az alelnök.
Az adatbekérési időpont oka, hogy a piaci szereplőknek a törvény szerint 30 napjuk van feldolgozni szerződéseiket. A lakástakarék-pénztári törvény módosítása 2018. október 17-én lépett életbe, így mostanra válik láthatóvá az utolsó napokban kötött állomány.
Bár a kimagasló szerződésszám valóban figyelemfelkeltő, eddig a jegybankhoz nem érkezett olyan információ, amely szerint ne szabályosan kötötték volna meg a törvénymódosítás előtti utolsó napokban a szerződések egy részét – hangsúlyozta Windisch László. Hozzátette: felügyelt pénzügyi intézményekről lévén szó, a jegybank természetesen mindenkor kivizsgálja a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó esetleges piaci szabálytalanságokat.
Mint a jegybank alelnöke emlékeztetett,
a törvénymódosítás életbe lépése előtt érvényesen megkötött szerződésekre jár az állami támogatás. Az ezután megkötött szerződések esetében ugyanakkor már nincs állami hozzájárulás. A módosítás tehát kizárólag a költségvetési támogatásra vonatkozóan rendelkezett, a lakástakarék-pénztári piac működését, e piaci szereplők létét, a szektor biztonságát nem érintette
– emelte ki Windisch László.
Mindenképp figyelmet érdemlő az, hogy a törvénymódosítás előtti napokban a lakástakarékok átlagos havi új szerződéseinek sokszorosát kötötték meg – mondta el a jegybanki vezető. Hozzátette, ez rávilágít arra, hogy alapvetően valószínűleg nem a lakáscél, hanem az állami forrásból való minél magasabb hozam elérése motiválhatta az ügyfélrohamot.
Windisch László szerint ez is azt mutatja, hogy
indokolt lehet a lakossági állampapír-befektetési program bővítése, hiszen komoly lakossági megtakarítási potenciál keresi a magasabb hozamú, de kellően biztonságos befektetési formákat.
Ez egyben segíthet abban is, hogy az államadósság minél nagyobb része hazai megtakarítóknál legyen, ezzel tovább javítva az ország pénzügyi stabilitását is – összegezte az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.