A 2014–2020-as európai uniós ciklus egyik fontos hazai célja a vidék felzárkóztatása az EU-átlagot is meghaladó fejlettségű Budapesthez és környékéhez, a fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer (FAIR) statisztikái pedig azt mutatják, hogy vannak látható eredményei ennek a törekvésnek. A FAIR adatbázisát a projekthelyszínek szerint böngészve megállapítható, hogy megyék szerinti összevetésben Borsod-Abaúj-Zemplén önkormányzatainak és cégeinek fizették ki eddig a legtöbb, 430,5 milliárd forint uniós támogatást, a dobogó második fokán Hajdú-Bihar áll 384,8 milliárddal, a harmadikon pedig Somogy 317,8 milliárddal.
A felzárkóztatni kívánt vidéken, az úgynevezett konvergenciarégiók rangsorában a beruházásokhoz, fejlesztésekhez már folyósított összeg terén a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét felölelő Észak-Alföld az éllovas 766,8 milliárd forinttal, megelőzve Észak-Magyarországot (749,8 milliárd), és a Dél-Alföldet (615,1). A kifizetéssel rendelkező projektek helyszíne alapján a legkevesebb európai uniós támogatás, 62,4 milliárd ez idáig Tolna megyére hullott, a régiók versenyében pedig a Nyugat-Dunántúl a sereghajtó 397,5 milliárddal.
Fotó: Petőfi Népe / Banczik Róbert
A részeredmények alapján valamelyest hátrányban lévő megyéknek és régióknak sincs azonban okuk az aggodalomra, hiszen az uniósforrás-elosztás lebonyolításának velejárója, hogy az irányító hatóság által megítélt támogatás nem jelenik meg azonnal a számlákon. A FAIR adatai szerint eddig az összes operatív programot tekintve 5557,3 milliárd forintot fizettek ki, holott már 9271,3 milliárdot ítéltek oda, a két szakasz közé azonban beékelődik a szerződéskötés.
Bár már a budapesti kötődésű projekteknek is folyósítottak 1130,9 milliárd forintot, a közép-magyarországiaknak pedig – Pest megye többi részével kiegészülve – 1269,3 milliárdot, a központi régió fejlesztéseit érdemes külön vizsgálni a vidékiektől. Azok számottevő része ugyanis nagy infrastruktúra-beruházás, amely egyrészt központi besorolású, másrészt közvetve vagy akár közvetlenül országos jelentőségű, legyen az közút- és vasútfejlesztés, kórház- vagy iskolaépítés, esetleg szennyvíz- és hulladékgazdálkodás.
A teljes cikk a pénteki Világgazdaságban olvasható
