Itt a fordulat: meglepőt húzott a kormány, újra nyitott a 2026-os minimálbér sorsa
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyelőre úgy tűnik, hogy egy új javaslatot kell kidolgoznunk, amely nem tartalmazza a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos csökkentését – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke, miután hétfő délután a munkavállalói oldal és a kormány közötti kétoldalú egyeztetésre került sor. A szakszervezeti vezető elmondása szerint a kormány arra hivatkozva nem lépi meg az régóta lebegtetett adócsökkentést, hogy egyrészt költségvetésben nem áll rendelkezésre elegendő forrás, éves szinten 200 milliárd forint kiesést jelentene. Másrészről épp a múlt héten jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a 11 pontos mikro- és kisvállalatokat is érintő adócsökkentési programját.
Minimálbér 2026: a 10 százalékos emelés így is összejöhet
Ahogy korábban beszámoltunk róla, november elejére lényegében megállapodtak a munkaadók és a szakszervezetek a 2026-os minimálbér és garantált bérminimum mértékéről. Bár konkrét emelési tételekről a tárgyalások ezen szakaszában nem kommunikálnak, a tárgyalások utolsó fázisára utal, hogy „hazaviszik” ilyenkor mindkét oldal a tagszervezeteik felé a kompromisszumos javaslatokat. Azonban ekkor még úgy tűnt, hogy a kormány csökkenti a szochót, ami a vállalkozói oldal kérése volt és ettől tette függővé a megállapodását a szakszervezetekkel.
Számoltunk ezzel a lehetőséggel, bizakodtunk mindvégig, hogy a jobb verzió jön be, és lesz szochocsökkentés. Ma már úgy néz ki, hogy ennek nincs esélye
– fogalmazott Mészáros Melinda, aki elmondta, hogy több variációban gondolkodnak, de okosabbak akkor lesznek, ha szerdán leülnek.
Emlékezetes, a 2016-os bérmegállapodás, amely nagy mértékű minimálbér- és garantált bérminimum-emelést tartalmazott, épp a szocho csökkentésén keresztül támogatta a kormány a vállalatokat a bérköltségek kigazdálkodásában. Ennek köszönhetően néhány év alatt 27 százalékról 13 százalékra csökkent a munkáltatókat terhelő adó kulcsa.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor továbbra is reálisnak tartja, hogy a minimálbér jövőre 10 százalék fölött emelkedjen és szerinte a garantált bérminimum emelésében sem várható nagy mértékű elmozdulás az eredeti megállapodáshoz képest.
Elárulta, hogy első megállapodás, ami most úgy tűnik, hogy nem valósul meg, a minimálbérnél 11,1, a szakmunkásbér-minimumnál 8,1 százalékos emelést tartalmazott, de ebben benne volt a szocho csökkentése, így tehát ehhez képest kell majd valamilyen korrekció. A Liga vezetője úgy látja, nem lesz egyszerű történet a megállapodás tető alá hozása, de legalább nem a nulláról kell indulniuk. Szerdán azonban kiderül, hogy mennyire vannak messze egymástól az álláspontok, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán akkor ül össze és Mészáros Melinda nem zárja ki, hogy végül az új feltételek ellenére is megállapodnak.
Vállalkozók: jöhet a B opció
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak azt mondta, hogy hivatalos értesítést nem kaptak a kormánytól, hogy az általuk is szorgalmazott adócsökkentés elmarad, jelenleg is tárgyalnak róla.
Arra is készülni kell, hogy nem lesz szochocsökkentés, van B, meg C terv
– árulta el a munkaadói oldal képviselője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szocho csökkentése kisebb is lehet 1 százalékpontnál, szerinte 0,5 százalékpont is lehet, ami szintén jelentős tétel lenne. De felmerült az is, hogy a szocho csökkentése mellett a kivát is mérsékelni kellene, sok vállalkozás ugyanis nem szochót fizet, hanem kivát, a cél az lenne, hogy ők se kerüljenek relatív hátrányba.
Arra a kérdésre, hogy a múlt héten bejelentett 11 pontos adócsökkentés elegendő-e ahhoz, hogy megadják a nagy arányú emelést, amiről már megállapodtak a munkavállalókkal, azt mondta, hogy érdemi segítségnek tartják, de nem egy általános segítség. Perlusz László hangsúlyozta, hogy nem lehet folyamatosan 10-15 százalékkal emelni a béreket, amikor két egymást követő évben is 0,5 százalékkal nő a gazdaság. Szerinte ilyen feltételek mellett nem bírják a vállalatok, aki sérülékeny, bedobja a törülközőt és megszűnik rengeteg munkahely.
Ettől függetlenül reálisnak tartja, hogy szochocsökkentés nélkül is jövőre 10 százalékkal emelkedjen a minimálbér összege.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a Világgazdaságnak azt mondta, ahhoz, hogy közel kerültek a megállapodáshoz, jelentősen hozzájárult a szochocsökkentés, ez volt az egyik feltétele.
Ez most teljesen új helyzet, meglátjuk, mi lesz
– mondta Rolek Ferenc, hozzátéve, hogy a szochomérséklés hiányában nyilvánvaló, hogy a korábbi megállapodásban rögzített emelési tételeket nem lehet fenntartani. Úgy véli, hogy a kormány 11 pontos adócsomagja is más cégeket érint, ezért semmiképpen nem helyettesíti a szocho csökkentését. „Megértjük, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van, de nem is mi kértük ezt az adócsökkentést, hanem a kormány dobta be” – mondta az MGYOSZ alelnöke.
Valahol itt lehet a minimálbér összege
Annak ellenére, hogy egyik oldal sem nyilatkozik konkrét összegekről, és az új helyzet bonyolítja a tárgyalások kimenetelét, a megszólalások alapján már körvonalazódik a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a mértéke. Most úgy tűnik, hogy
- 290 800 forintos minimálbér jó eséllyel 2026 januárjában mintegy 28 ezer forinttal 318 ezer forintra,
- míg a 348 800 forintos szakmunkás-minimálbér 373 ezer forintra nőhet.
Ez a két bértétel esetében 10, illetve 7 százalékos emelkedést takarna. A munkaadók és a munkavállalók valahol itt húzhatták meg a határt.
Így jutottunk el idáig
Szeptember eleje óta folynak az egyeztetések a két oldal között. A november eleji VKF-ülés előtt azt lehetett tudni a két oldal álláspontjáról, hogy míg a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, addig a munkavállalói oldal 10-12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodott. Czomba Sándor október 22-én úgy nyilatkozott, hogy „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám elismerte: „kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, hogy nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, amely mindkét félnek megfelel”.
A szocho csökkentése azóta napirenden van, hogy kiderült, idén a gazdasági növekedés jóval alacsonyabb lesz a vártnál. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szeptember végén lapunknak azt mondta, nem állnak fenn a hároméves bérmegállapodásban rögzített feltételek, ezért ha minden feltétel lejjebb zuhan, nem lehet reálisan azt várni, hogy jövőre 13 százalékkal emelkedjen a minimálbér, ahogy azt a tavalyi hároméves bérmegállapodás rögzítette.
A minimálbér újratárgyalására azért van szükség, mert hiába kötöttek tavaly hároméves bérmegállapodást a munkaadók és a szakszervezetek, már tavasszal világossá vált, hogy a megállapodás nem tartható fenn. A vártnál gyengébb gazdasági növekedés és magasabb infláció miatt ugyanis a makropálya is gyökeresen megváltozott, emiatt a vállalkozók is kényelmetlen helyzetbe kerültek. Emellett a tavalyi béralku is tartalmazott egy korrekciós mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha az egyes gazdasági mutatók (GDP, bruttó átlagkereset, infláció) összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjainak újra kell tárgyalniuk a minimálbért.
