BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Két legyet üt egy csapásra a jegybank

A kis cégek kamatkockázatának csökkentése mellett egyértelműen a piaci átlagkamatok leverése is célja a jegybanknak a most debütált NHP fix konstrukcióval.

A korábbi programok sikerén felbuzdulva januártól újabb célt, a vállalkozói hitelek kamatperiódusának kitolását igyekszik elérni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a januártól elérhető NHP fix termékkel. Mint azt a tavaly augusztusi Hitelezési folyamatok című jelentése bemutatta,

Magyarországon az elmúlt egy évben a kis összegű, legfeljebb egymillió eurós, dedikáltan a kis- és középvállalati szektornak (kkv) szóló hiteleknek mintegy 85 százaléka volt változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú. Ezzel szemben az eurózóna tagállamaiban az arány átlagosan 77 százalék, Németországban 73, Csehországban 68.

Az MNB szerint a kisebb vállalkozásokat azért kell megvédeni az immár várt (bár az utóbbi hetek hírei alapján meglehet, újra kitolódó) kamatemelkedéstől, mert ezen vállalkozások jövedelemtermelő képessége és felhalmozott tartaléka alacsonyabb, ráadásul kamatozó eszközök hiányában – a nagyobb cégekkel ellentétben – a betéteken keletkező kamatbevétel nem tudja ellensúlyozni a megemelkedő kamatkiadást. Ez pedig pénzügyi stabilitási kérdés is lehet – érvel az egészségesebb szerkezetű hitelállomány mellett a jegybank.

Fotó: Vémi Zoltán / VG

Az NHP fix egy újabb feladatot is teljesít, ez pedig a hitelkamatok levágása. Az MNB statisztikáiból kiderül, hogy a nullaszázalékos kamat mellett nyújtott, jegybanki refinanszírozásra épülő konstrukcióban meghatározott,

maximum 2,5 százalékos kamat (ami tulajdonképpen a kamatmarzs) piaci alapon lényegében elérhetetlen a hosszabb futamidejű kkv-hiteleknél. A legfrissebbnek számító, tavaly októberi adatok szerint a 330 millió forint (egymillió euró) alatti, egy-öt évre fixált hitelek esetében az új hitelek szerződéses átlagkamata 4,18 százalék volt.

Mindez azt jelenti, hogy az új konstrukcióban mintegy 40 százalékkal alacsonyabb hitelkamat mellett tudnak fejlesztéseikhez forrást bevonni a cégek. Igaz, hogy a jegybanki statisztika szerint az öt évnél hosszabb futamidő esetén októberben 2,74 százalékra csökkent az egymillió euró alatti hitelek átlagkamata, ám a vállalkozások csak 6,2 milliárd forint értékű szerződést kötöttek erre az instrumentumra az adott hónapban.

Beszédes, hogy pusztán az NHP fix szeptemberi bejelentése 10 bázisponttal már lejjebb is vitte az ezen a soron messze nem eget verő kamatszintet. Az NHP fix nem csak a kisvállalatoknak lesz megfelelő konstrukció, hiszen az igénylést megnyitották a 250 főnél több alkalmazottal rendelkező cégek számára is, ha egyébként a pénzügyi mutatóik tekintetében megfelelnek a kkv-határértékeknek.

A paraméterek szerint minimum hárommillió, maximum egymilliárd forint igényelhető, s a felhasználást ezúttal szigorúan új beruházáshoz köti az MNB – más kérdés, hogy új és használt eszközök beszerzését is lehetővé teszik. Bár engedélyezett a lízingkonstrukcióban történő felhasználás, ez személygépkocsi-vásárlásra csak kivételes esetben használható.

A teljes cikk a világgazdaság csütörtöki számában olvasható

Kapcsolódó cikkek