Az idén is folytatódó országos roadshow-t indított tavaly decemberben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a dísznövényágazatban működő szakmai szervezetekkel azzal a céllal, hogy közelebb hozza egymáshoz az önkormányzatokat és a faiskolákat. Ez utóbbiak és a díszkertészetek működését ugyanis hatékonyabbá tenné, ha a feladataik tervezhetőbbé válnának, hiszen az általuk termesztett cserjék háromnegyede közterületekre kerül. A szakemberek szerint azért is érdemes fejleszteni az ágazatot, mert a hazai előállítású dísznövényfajták megfelelnek a magyarországi körülményeknek, mivel pedig itt nevelődnek, a legjobban az itteni klimatikus viszonyok között érzik magukat.
Ezzel ellentétben például a Hollandiából vagy Dél-Európából érkező növények alapvetően más klimatikus viszonyokra alkalmasak.
A magyarországi mezőgazdaságon belül a dísznövényágazat az egyik legintenzívebb terület. Mivel magas a munkaerőigénye, jó munka- és jövedelemszerzési lehetőséget nyújt a vidéki lakosságnak. Az ágazat fontosságát jelzi az is, hogy az áruit használó zöldfelület-gazdálkodás teremti meg az ember számára az élhető, egészséges környezetet.
A dísznövénytermesztésről azonban nem rendelkeznek megbízható statisztikai adatokkal a szakmai szervezetek, a munka jellemzően családi mikro-, kis- és közepes vállalkozásokban folyik. A meglévő adatok és becslések szerint ugyanakkor az ágazat 2016-ban 26 milliárd forint termelési értéket állított elő. Ehhez hozzá kell adni a megtermelt árut felhasználó zöldfelület-gazdálkodás teljesítményét, ami a szakmabeliek becslése szerint szintén legalább 26 milliárd forint.
Az agrárkamara összesítése szerint a dísznövényágazat termőterületének 97,7 százaléka szabadföldi.
A mintegy 400 faiskola 1420 hektáron termeszt, rózsatövet és alanyait 170 hektáron, körülbelül 50 üzemben állítanak elő. Az utóbbi termesztőkörzete Szeged-Szőreg, ahol a rózsatöveket uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel hozzák forgalomba, és az évi 4-5 millió rózsatő 90 százaléka exportra megy. Évelő dísznövényeket mintegy 30, karácsonyfát és egyéb növényeket mintegy 3 ezer hektáron termesztenek az országban.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
