Magyar gazdaság

Reneszánsz helyett elhúzódó agónia

Megállíthatatlanul csökken a szénbázisú áramtermelés az Egyesült Államokban, de ettől a levegő nem lesz tisztább: a szén-dioxid-kibocsátás negyedszázados mélypontjáról ismét felfelé vette az irányt.

A szénbányászat nemzetstratégiai fontosságú ágazat volt Donald Trump számára, leg­alábbis a 2016-os elnökválasztási kampányban, amikor számos billegő körzetet az ott dolgozó vájárok szavazataival tudott átfordítani a maga javára. Az energiatermelési vertikumban azonban Trump hangzatos ígéreteivel sem tudtak áttörést elérni, azaz hiába hozzák a felszínre a szenet tonnaszám példának okáért a pennsylvaniai, a wyomingi vagy a nyugat-virginiai bányászok, ha a szenes erőművek nem tudnak ebből versenyképes áron áramot termelni.

Márpedig e téren súlyos gondok mutatkoznak: a hivatalos adatok szerint Trump minden erőfeszítése, a környezetvédelmi szabályok jelentős enyhítése és a szénbányászatot sújtó, a párizsi klímaegyezményben vállaltakkal összhangban – még Barack Obama elnöksége idején – elrendelt korlátozások feloldása sem tudott lendíteni az iparágon.

A szénbázisú áramtermelő kapacitások ugyanis Trump elnöksége két évében 23 400 megawattal csökkentek, míg az Energiaügyi Információs Hivatal (EIA) számai szerint az Obama első ciklusában leállított blokkok összteljesítménye 14 900 megawatt volt.

Szemléltetésképpen: a Trump-érában eddig harminc Mátrai Erőmű méretű létesítményre tettek lakatot az üzemeltetők. És a bezárási hullám folytatódik, hiszen az idén 8422 megawattnyi szenes áramtermelés esik ki a rendszerből, de 1500 megawattnyi atomenergiától, azaz mintegy háromnegyednyi Pakstól is elbúcsúznak.

Fotó: Nicholas Kamm/AFP

A széntüzeléssel előállított áram termelése 2011-ben tetőzött 317 400 megawatton, azóta a hanyatlása megállíthatatlan, aminek két oka is van: egyrészt a magas beruházási költségű, de alacsony költséggel üzemeltethető, megújuló energiaforrásokra épülő létesítmények, másrészt a szintén egyre olcsóbban kitermelhető palagáz és földgáz használatának az előretörése.

Utánpótlásból emiatt nincs hiány, csak az idén 10 900 megawatt szél-, 8200 megawatt napelem- és 7500 megawatt gázalapú áramtermelő kapacitást adnak át az Egyesült Államokban a Reuters és az EIA adatai szerint.

Ami a szenesek szempontjából a nagyobb baj, hogy a bányanyitási és -fenntartási költségek eközben megszaladtak, a fejlesztéseket sorra lövik vissza a befektetők a vállalhatatlan megtérülési mutatókra hivatkozva. Ezen az a felmelegített terv segíthetne valamennyit, amelyet a Trump-kormány energiaügyi minisztere, Rick Perry vezetett elő 2017-ben, kiváltva mind a gáz- és olajipari, mind a megújulókat támogató lobbi heves ellenállását.

Ennek lényege, hogy az elöregedő szenes és az érett korba lépett atomerőművek szövetségi támogatást kapnának, megelőzendő a bezárásukat. A tervet a Szövetségi Energia-szabályozási Hatóság (FERC) vezetője, Kevin McIntyre elnök is ellenezte, igaz, a január eleji halála miatt megüresedő posztra Trump most lojális embert jelölhet, aki végre sínre teheti a csillét.

A villamosenergia-rendszer fenntarthatóságához ugyanis elengedhetetlen e két energiaforrás használata. Ezen erőművek alapból garantálják a folyamatos áramellátást, a megújuló források azonban a napsütés és a szél periodikus jellege miatt rendszerbiztonsági szempontból kockázatosak. Elterjesztésük a zéró emisszió miatt kiemelt fontosságú cél, bár a párizsi klímavédelmi egyezményből kilépő, a globális felmelegedést humbugnak tartó amerikai elnöktől e téren konstruktív hozzáállás nem várható el.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható

szénbányászat Donald Trump Áramtermelés emisszió
Kapcsolódó cikkek