A szénbányászat nemzetstratégiai fontosságú ágazat volt Donald Trump számára, legalábbis a 2016-os elnökválasztási kampányban, amikor számos billegő körzetet az ott dolgozó vájárok szavazataival tudott átfordítani a maga javára. Az energiatermelési vertikumban azonban Trump hangzatos ígéreteivel sem tudtak áttörést elérni, azaz hiába hozzák a felszínre a szenet tonnaszám példának okáért a pennsylvaniai, a wyomingi vagy a nyugat-virginiai bányászok, ha a szenes erőművek nem tudnak ebből versenyképes áron áramot termelni.
Márpedig e téren súlyos gondok mutatkoznak: a hivatalos adatok szerint Trump minden erőfeszítése, a környezetvédelmi szabályok jelentős enyhítése és a szénbányászatot sújtó, a párizsi klímaegyezményben vállaltakkal összhangban – még Barack Obama elnöksége idején – elrendelt korlátozások feloldása sem tudott lendíteni az iparágon.
Szemléltetésképpen: a Trump-érában eddig harminc Mátrai Erőmű méretű létesítményre tettek lakatot az üzemeltetők. És a bezárási hullám folytatódik, hiszen az idén 8422 megawattnyi szenes áramtermelés esik ki a rendszerből, de 1500 megawattnyi atomenergiától, azaz mintegy háromnegyednyi Pakstól is elbúcsúznak.
A széntüzeléssel előállított áram termelése 2011-ben tetőzött 317 400 megawatton, azóta a hanyatlása megállíthatatlan, aminek két oka is van: egyrészt a magas beruházási költségű, de alacsony költséggel üzemeltethető, megújuló energiaforrásokra épülő létesítmények, másrészt a szintén egyre olcsóbban kitermelhető palagáz és földgáz használatának az előretörése.
Ami a szenesek szempontjából a nagyobb baj, hogy a bányanyitási és -fenntartási költségek eközben megszaladtak, a fejlesztéseket sorra lövik vissza a befektetők a vállalhatatlan megtérülési mutatókra hivatkozva. Ezen az a felmelegített terv segíthetne valamennyit, amelyet a Trump-kormány energiaügyi minisztere, Rick Perry vezetett elő 2017-ben, kiváltva mind a gáz- és olajipari, mind a megújulókat támogató lobbi heves ellenállását.
Ennek lényege, hogy az elöregedő szenes és az érett korba lépett atomerőművek szövetségi támogatást kapnának, megelőzendő a bezárásukat. A tervet a Szövetségi Energia-szabályozási Hatóság (FERC) vezetője, Kevin McIntyre elnök is ellenezte, igaz, a január eleji halála miatt megüresedő posztra Trump most lojális embert jelölhet, aki végre sínre teheti a csillét.
A villamosenergia-rendszer fenntarthatóságához ugyanis elengedhetetlen e két energiaforrás használata. Ezen erőművek alapból garantálják a folyamatos áramellátást, a megújuló források azonban a napsütés és a szél periodikus jellege miatt rendszerbiztonsági szempontból kockázatosak. Elterjesztésük a zéró emisszió miatt kiemelt fontosságú cél, bár a párizsi klímavédelmi egyezményből kilépő, a globális felmelegedést humbugnak tartó amerikai elnöktől e téren konstruktív hozzáállás nem várható el.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
