A felső kategória húzza a magyar söripart
Minek tudható be, hogy 24 százalékkal nőtt tavaly a prémium- és szuperprémiumsörök értékesítése?
Egész Európára jellemző, hogy egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a sörpiacból a felső kategóriás termékek. Többek szerint a két évtizeddel ezelőtti amerikai sörforradalomhoz hasonló folyamatnak vagyunk szemtanúi: a kontinensen három év alatt a másfélszeresére nőtt a főzdék száma. Mivel a magyar fogyasztók is nyitottak az új, innovatív termékekre, a következő négy-öt évben minden bizonnyal magasabb bázison is hasonló mértékben bővülhet a prémium- és szuperprémium-kategória.
A teljes, 6,29 millió hektoliteres forgalmon belül 317 ezer hektoliterért az ízesített, 116 ezerért pedig az alkoholmentes sörök felelnek. Ez is nemzetközi trend?
Ez a fogyasztói szokások változásának eredménye, a technológiafejlesztések hatására ráadásul ma már idehaza is készülnek valóban sörízű alkoholmentes sörök, tehát nem korlátozódik az importtermékekre ez a felfutás. Egyértelmű az irány: van olyan söripari konszern, amely 2025-ben már a forgalma 20 százalékát realizálná alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentes termékek értékesítéséből.
Hogyan viszonyulnak egymáshoz napjainkban a nagy sörgyárak és a kisüzemi főzdék?
A kisüzemieknél látható kísérletezési kedv inspirálóan hat a nagy gyártókra, és ma már az utóbbiaknál is meghatározók a portfólióbővítésben rejlő lehetőségek, képesek is gyorsan reagálni. A kézműves és kraft sörök érkezése felfrissítette a piacot, új színeket hozott, ennek hatására a nagy sörgyárak önállóan is bátran újítanak, ha pedig a fogyasztói tesztek visszaigazolják az erőfeszítéseiket, hamar bővülhet a minőségi választék.
A gyáraknál melyek a beruházások, fejlesztések főbb irányai?
Abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy regionális ellátóközpontként az országhatárokon túlra is termelhetnek, ma már egyértelműen ez a kapacitásbővítések mozgatórugója. Ezek az anyavállalati döntések nemcsak a kedvező földrajzi elhelyezkedésből fakadó logisztikai lépések, hanem a gyárakban zajló minőségi munka elismerése is, hiszen aki nem képes állandóan magas minőséget biztosítani, az eleve nem jelenhet meg a külpiacokon.
A csomagolás terén mi várható?
Magyar sajátosság a dobozos kiszerelés ilyen mértékű népszerűsége, más országokban általában magasabb az újratölthető és az egyszer használatos üvegek részaránya. Ez azonban másodlagos, csomagolástípustól függetlenül a minőségi termékek iránti fokozott kereslet kielégítése a feladat.
A sörgyárak által befizetett adók és járulékok tavaly meghaladták a nyolcvanmilliárd forintot. Panaszkodnak a vállalatok a terhek miatt?
Az adócsökkentés valóban növelhetné az iparág jövedelemtermelő képességét, a csapolt sör esetében pedig ez nemcsak a munkaerőhiányt enyhíthetné, hanem a vendéglátóipari szolgáltatás minőségi javulásához is hozzájárulhatna.
Plusz tizenötmillió korsó
A Magyar Sörgyártók Szövetségének elemzése szerint tavaly 1,3 százalékkal több, 6,29 millió hektoliter sört értékesített Magyarországon az öt vezető sörgyártó: a Borsodi, a Dreher, a Heineken Hungária, a Carlsberg Hungary, valamint az értékeléshez adatközléssel hozzájáruló Pécsi Sörfőzde. Ez 76 ezer hektoliteres forgalomnövekedés, ami csaknem 15 millió korsónak felel meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.