Alacsonyabb lett az adósságráta a vártnál
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz európai módszertannal (ESA) számolt hiány 2 százalék körül alakulhatott tavaly, ezen pedig a magasabb GDP-növekedés sem változtat feltétlenül – mondta lapunk kérdésére Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. „A pénzforgalmi hiány nominális összegét már ismerjük, a Pénzügyminisztérium közlése alapján 1445 milliárd forint volt a deficit tavaly” – emlékeztetett a szakértő. Az államháztartás maastrichti adóssága tavaly év végén 70,9 százalék volt, az Eximbank beszámítása 1,9 százalékponttal emelte meg a teljes tartozást – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által vezetett pénzügyi számlák előzetes adataiból. Az államháztartás finanszírozási igénye 2,2 százalék volt tavaly.
Az ESA-hiány az előzetesen jelzett 2 százalék körül alakulhat – mondta lapunk kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is. A maastrichti adósságrátára vonatkozó 70,9 százalékos becslés reális, bár elszámolási okokból módosulhat az európai módszertannal számolt végleges adat, és legfeljebb egy-két tizeddel térhet el a most közölt adattól – fejtette ki a szakértő.
A számítások idején elérhető legfrissebb nominális GDP-mutató alapján számoltak a jegybank szakértői, ez a szám azonban nem publikus – mondta lapunk kérdésére az MNB sajtóosztálya. A Központi Statisztikai Hivatalnál egyelőre csak az első kilenc hónap számai találhatók meg. A lapunk által kérdezett elemzők szerint is alacsonyabb lehetett az adósságráta, mint amit a Pénzügyminisztérium előzetesen közölt, a tárca 71 százalékos államadósság-mutatót prognosztizált. Elsősorban a vártnál magasabb GDP-növekedés folytán lehet kedvezőbb az adat – a piaci konszenzus 4,6 százalék volt, az MNB decemberi előrejelzésében 4,7 százalékos bővülést vetített előre. Az viszont csak a végleges számokból derül ki, hogy ténylegesen hogyan alakulhattak a fiskális mutatók.
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 2,2 százalékára rúgott 2018-ban, a nominális deficit 925 milliárd forint volt. A tavalyi negyedik negyedévben a finanszírozási hiány a GDP 7 százalékára (823 milliárd forint) hízott. Az első kilenc hónap adatai alapján a hiány számottevően kisebb lehetett volna, a teljes finanszírozási szükséglet 89 százaléka az október–decemberi időszakban keletkezett. Az év végén megugró deficit mögött az állam pénzügyi eszközeinek jelentős csökkenése áll. Ez elsősorban az Európai Unióval, a helyi önkormányzatokkal és a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni egyéb követelések erőteljes mérséklődésének tudható be. Ezzel párhuzamosan nőttek a kötelezettségek, amiben az egyéb tartozások játszottak meghatározó szerepet, ugyanakkor az EU-val és a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni tartozások is emelkedtek. A helyi önkormányzatok finanszírozási igénye 9 milliárd forint volt a negyedik negyedévben, míg a társadalombiztosítási pénzalapok 84 milliárd forintos többlettel zárták a tavalyi évet.
