Csúcson a lakásépítés

Budapesten tavaly 40 százalékkal, vidéken 30 százalékkal épült több lakás, mint egy évvel korábban, míg az épülő lakóingatlanok száma 23 százalékkal növekedve, nyolcéves csúcsra emelkedett. Viszont 3,4 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki. A KSH Lakásépítések, építési engedélyek című jelentése szerint továbbra is kiemelkedően bővült Győr-Moson-Sopron megye lakáspiaca, ott épült fel az összes új lakás 14 százaléka. Vidéken összességében is nőtt az építendő lakások száma, míg Budapesten 18 százalékkal esett. Igaz, az új lakások 54 százalékát a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni.

A vállalkozói lakásépítések aránya 49-ről 53 százalékra nőtt, a természetes személyek által építettek rovására. Az elmúlt három évben, azaz a lakásáfa csökkentése és a CSOK kiterjesztése óta a korábbi bő háromszorosára nőtt a lakásépítési engedélyek száma, és a kétszeresére a lakásátadásoké, de mindez még a válság utáni visszaesést sem pótolta – kommentálta a jelentést Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Tavaly körülbelül 17,7 ezer lakás épült, ezerlakosonként 1,8, míg az európai átlag 3-3,5 lakás. A lakásállomány százévenkénti megújításához évi 35-40 ezer új lakásra lenne szükség.

Új lakásokra egyébként is tartósan erős az igény, a kereslet ebben az évben február közepéig 55 százalékkal nőtt az Ingatlan.com-on az előző év azonos időszakához képest – közölte Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az új lakást keresők 52 százaléka 40–80 négyzetméteres lakást venne, 15 százaléka 40 négyzetméternél kisebbet, 25 százaléka pedig 80 négyzetméteresnél nagyobbat. A piacon 2020-ra a családi házak és ikerházak súlyának növekedésére számítanak, részben a 2019 őszén induló új támogatásnak és a falusi CSOK-nak köszönhetően.

Ez utóbbi – amelyet a Magyar falu programban jelentettek be – az ingatlanpiaci tranzakciók 15-18 százalékát érintheti, részben a nagyvárosoktól távolabbi településeken, de Budapest külső vonzáskörzetét is helyzetbe hozhatja a Duna House elemzési vezetője, Benedikt Károly szerint. Mint mondta, a fővárostól 50-100 kilométeres távolságra lévő, autóval és tömegközlekedéssel napi egyórás ingázást jelentő településeken lehet kedvezőbb feltételekkel ingatlant vásárolni. A lakóhely megválasztása előtt azonban a fővárosban dolgozóknak a bejárási időt és annak költségvonzatát is érdemes számításba venniük.