Tovább szárnyalnak a beruházások

2018 negyedik negyedévében a beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 3,8, 2015 negyedéveinek átlagát pedig 37 százalékkal haladta meg.

Tavaly a negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest

a beruházási tevékenység volumene 17, ezen belül a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoké 24, a több mint négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig 8,9 százalékkal növekedett.

A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a beruházások 15 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a korábbi negyedévekénél mérsékeltebben, 15 százalékkal bővült.

A nemzetgazdasági ágak döntő többségében emelkedett a beruházási aktivitás.

A legnagyobb súlyú területek közül leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (44 százalékkal),

elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya-, kerékpárút- és vasútépítések következtében, de a városi és elővárosi személyszállítással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.

A teljesítményérték 17 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye ugyancsak erőteljesen nőtt (21 százalékkal), és a lakásépítések folytatódó bővülése mellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (például irodaházak, logisztikai csarnokok) történő beruházások is kiugróan növekedtek.

A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét jelentő feldolgozóipar fejlesztései az előző negyedévekét lényegesen meghaladó mértékben bővültek (18 százalékkal), négy alágat leszámítva mindenhol emelkedtek a beruházások.

A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben az elektronikai iparban, valamint a villamos berendezések gyártása területén nőtt.

A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a legcsekélyebb részesedésű bányászatban a kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető kutatási tevékenységnek köszönhetően emelkedett nagymértékben (55 százalékkal) a beruházások volumene. Az energiaipari fejlesztések bővülésében (18 százalék) az alternatív energiaforrásokra alapozó erőművek létesítései, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátáséban (17 százalék) pedig a szállodaépítések és -felújítások játszottak ismét közre.

Az államháztartás a korábbi időszakoknál mérsékeltebb szerepet játszott a nemzetgazdaság egészére jellemző beruházásnövekedésben. Néhány, nagyrészt költségvetési finanszírozású területen – az uniós forrásból történő fejlesztések mérséklődése miatt – csökkenő, vagy a nemzetgazdasági átlagtól elmaradó ütemben növekvő beruházások történtek. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban – a rend- és honvédelemhez kapcsolódó nagymértékű fejlesztések ellenére – 3,1, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén –

a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyprojektek egy évvel korábbinál kisebb teljesítménye következtében – 19 százalékkal csökkentek a beruházások.

Az oktatásban – néhány nagy értékű, a felsőoktatásban megvalósult projekt eredményeképpen – 6,9, a humán egészségügyi, szociális ellátásban – főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt – 46 százalékkal meghaladta a beruházások volumene az egy évvel korábbit.

A kereskedelem, gépjárműjavításban 2015 végétől mért folyamatos beruházásnövekedés a tárgyidőszakban megtört (–9,5 százalék), elsősorban az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknak a magas bázishoz képest alacsony volumenű beruházásai miatt.

2018-ban az előző évhez képest a nemzetgazdasági beruházások volumene 17, ezen belül az építési beruházásoké 22, a gép- és berendezésberuházásoké 11 százalékkal nőtt.

A beruházások több mint felét adó, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 8,8, a költségvetési szerveknél 31 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény.

Az év egészét tekintve az összes nemzetgazdasági ágban bővültek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 6,3, a szállítás, raktározásban 33, az ingatlanügyletek területén 17 százalékkal növekedett a beruházások volumene.

Kitart a beruházási kedv

Folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése, 2019-ben várhatóan 11 százalék felett emelkedhetnek a beruházások – így értékelte kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott beruházási adatait.

A jellemzően költségvetési finanszírozású területek közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 35, a humán egészségügyi és szociális ellátásban 31, a víz- és hulladékgazdálkodásban 17 százalékkal nőtt a fejlesztések volumene. Mérsékelt növekedés valósult meg az oktatásban (14 százalék) és a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban (8,9 százalék).

A feldolgozóipar és az építőipar a kulcs

A tavalyi negyedik negyedév 3174 milliárd forint értékű összberuházással, vagyis 16,9 százalékos bővüléssel járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez – mutatott rá Varga Mihály kiemelve, a fejlesztések lendületét mutatja, hogy a negyedik negyedévben 3,8 százalékos növekedést regisztráltak a megelőző negyedévhez képest.

A dinamikus növekedésben komoly szerepet játszottak a feldolgozóipar kapacitásbővítő fejlesztései, valamint az, hogy az építési beruházások is 24 százalékkal bővültek

– hangsúlyozta a tárcavezető. Varga Mihály kiemelte, hogy a 19 gazdasági ágazat közül 15-ben dinamikus beruházás-növekedés valósult meg. Az energiaiparban a beruházási teljesítmény 18 százalékkal emelkedett, az oktatásban 6,9 százalékkal, az egészségügyben 46 százalékkal bővültek a beruházások. A háztartási szektor beruházásait tekintve kedvező, hogy az építési engedélyek számának elmúlt években megfigyelt emelkedése egyre inkább visszatükröződik a lakásépítések növekedésében. Tavaly 17,7 ezer lakás épült az országban, amely 23 százalékos bővülést jelent éves összehasonlításban – tájékoztatott a miniszter.