További hat évig lehet Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A második világháború utáni újjáépítéshez hasonlította Magyarország 2008-as válság utáni talpra állását Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a gazdasági bizottság előtti beszámolójában, az eseményen a következő ciklusra jelöléséről döntöttek. A bizottság támogatta Matolcsy György jelölését, az ügyet a továbbiakban plenáris ülés tárgyalja. Az MNB monetáris politikáját azért nem részletezte a beszámolóban a jegybankelnök, mert a meghallgatás utáni órákban született döntés az alapkamatról, így ennek kifejtése akár piacbefolyásoló tényező is lehetett volna. A 2010 utáni gazdaságpolitika lényegében a belső forrásokra épült, így fenntartható, igaz, a külső forrásoknak – uniós pénzek és beáramló működő tőke – köszönhetően lett kiemelkedő a gazdaság dinamikája. Az MNB elnöke hozzátette: a 40 százalékos beruházás- és 20 százalékos fogyasztásbővülést nagymértékben segítette a jegybank.

Ha nincs stratégiai szövetség 2013 óta a kormány és a jegybank között, akkor a növekedési, felzárkózási fordulat nem valósult volna meg – húzta alá Matolcsy György. Az MNB-t az elmúlt hat évben többször érte az a kritika, hogy túlnyúlik a mandátumán. A jegybankelnök szerint ez a kijelentés azért nem helytálló, mert a jegybanknak feladata, hogy segítse a kormány munkáját. Az MNB a felsőoktatási rendszer átalakításához is nagymértékben hozzájárul, hiszen az új pénzügyi rendszer elképzelhetetlen az oktatás megújulása nélkül. Ezért jöttek létre a Pallas Athéné Alapítványok, amelyek a feladatuk mellett nemcsak megőrizték a rájuk bízott vagyont, hanem növelni is tudták. Matolcsy György a beszédét azzal zárta, hogy a mandátumát teljesítette az MNB, a gazdaság fellendülését nem elhanyagolható mértékben segítette.

Magyarország volt a legsikeresebb ország a válságkezelésben, ez a hagyományos és nem konvencionális eszközök jó vegyítésével vált elérhetővé – mondta Matolcsy György Székely Sándor független képviselő magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kérdésére. Ezek bevezetése a jegybankelnök szerint nagy hiba volt, az államhoz visszafolyt pénzek pedig hozzájárultak a gazdasági növekedéshez. Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselőjének kérdéseire a jegybankelnök azt mondta, hogy Ausztria egy főre jutó jövedelmi szintjének 85 százalékát elérhetjük 2030-ra, ami történelmi siker lehet. Kifejezetten jó, hogy az infláció elérte a jegybanki célt, ugyanis a legnagyobb veszélyt, a deflációt sikerült elkerülni. Bár a jegybanknak nem közvetlen feladata, hat év alatt mégis 2400 milliárd forinttal mérsékelte az államadósságot. Az elmúlt kilenc év alapján válságállók vagyunk – jelentette ki a jegybankelnök. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselőjének kérdésére az MNB elnöke azt mondta, hogy Magyarországnak úgy kell csatlakoznia az euróövezethez, hogy az kedvező legyen a gazdaságnak.