A tavalyi 5739 lezárt ügyből összesen 3068 függött össze valamilyen szolgáltatás igénybevételével. Ezen belül is, az ügyek közel egynegyedében (24,32 százalék) közlekedési szolgáltatás (például: légi-, vasúti-, autóbuszos személyszállítás) képezte a beadvány tárgyát – közölte a Budapesti Békéltető Testület közleményében. E szerint
a legkevesebbszer az oktatással (0,81 százalék) és a különböző ingatlanügyletekkel (0,81 százalék), illetve a vagyonvédelmi, cipészeti szolgáltatással (0,49 százalék) gyűlt meg a bajuk a fogyasztóknak.
A lezárt ügyekből összesen 2671 eljárás érintett valamilyen árucikket, ezeknek az egyharmadában (28,38 százalék) az egyes lábbelikkel (például: sportcipő, bakancs, papucs, utcai cipő), tizennégy százalékában egyéb, más kategóriába nem sorolható árucikkel (például: élvezeti cikkek, dohány- és vegyipari termékek) volt fogyasztóvédelmi probléma. Harmadik helyen (11,68 százalék) álltak a háztartási és kerti gépek, mint például a mosógép, mosogatógép, hűtőgép, gáztűzhelyek, kávéfőzők.
A fogyasztói kifogással legkevésbé érintett árucikkek az egyes látszerészeti, fényképészeti, optikai eszközök (1,91 százalék) és a gyógyászati termékek (1,91 százalék) voltak, de az élelmiszerekkel, italokkal (0,60 százalék) kapcsolatosan sem merült fel sok probléma.
A fogyasztóvédelmi tanácsadások során a fogyasztók kérdései leginkább a hibás termékek esetében érvényesíthető fogyasztói jogokkal voltak kapcsolatosak. Kevesen tudták például, hogy elsősorban a vállalkozás ingyenes javításra vagy pedig cserére köteles – áll a közleményben.
Az internetes vásárlásoknál a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog gyakorlására vonatkoztak legtöbbször a megkeresések.
Számos alkalommal érdeklődtek elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal, közüzemi szolgáltatásokkal összefüggésben, például azok elévülési idejéről. Rendszerint ezek a tanácskérések az egyes szolgáltatók által támasztott fizetési követelésekkel, azok vitatásával függtek össze, és a számlakifogások lehetőségét firtatták.
De ugyanúgy gyakran kértek segítséget a Testülettől a parkolási bírságok esetében érvényesíthető fogyasztói jogokról, a kivitelezési szerződések, és a javító-karbantartó szolgáltatások esetében fennálló kötelező jótállás jelentéséről és idejéről.
A vállalkozások esetében legtöbbször a tanácsadások ugyancsak a kellékszavatossági, jótállási igények esetében követendő eljárásrenddel függtek össze, de többször a már említett, tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog kapcsán kértek segítséget, miszerint az általánosabb jellegű rendelkezéseket hogyan lehet értelmezni egy-egy konkrét ügy esetében.
