Várhatóan több fázisban fog lecsapódni a hatása az ingatlanpiacon, ahol elsőként azokon a településeken élénkülhet meg az eladó házak iránti kereslet, amelyek nincsenek túl távol a nagyvárosoktól. Ezeken az ötezer fősnél kisebb településeken akár már egy éven belül is megmutatkozhat az új támogató intézkedés pozitív hatása – vélik ingatlanpiaci szakértők. Némi fáziskéséssel, nagyjából három-négy éves időtávban már azok a települések is a fókuszba kerülhetnek, ahol infrastruktúra-fejlesztések, munkahelyteremtő beruházások és egyéb fejlesztések lesznek. A nyaralókat, üdülőépületeket elvileg nem érinti a falusi mert az igénybevételéhez a megvásárolt ingatlanba kell költözni.
Megdöbbentő méreteket öltött az urbanizáció Magyarországon is: a 3155 hazai település háromnegyede lehet jogosult a falusi CSOK-ra, amely az ötezer fő alatti településeken teszi lehetővé az államilag támogatott otthonteremtést. Az érintett 2376 hazai település lakóingatlan-piaca is óriási árkülönbségeket mutat. Ha megélénkül a kereslet azokban a megyékben és településeken is, amelyek most még nem számítanak felkapottnak, akkor potenciálisan maximum a kiemelt megyéknek az árszintjét közelíthetik meg – prognosztizálja az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László, rámutatva, hogy ez viszont erős felértékelődést eredményezhet mindenütt. A legnagyobb ingatlanhirdetési portál által a Világgazdaság számára kigyűjtött adatbázis tanúsága szerint nem kevés olyan megye van, ahol a jellemző négyzetméterárak messze elmaradnak az ötezer fő alatti kistelepülések 129 ezer forintos országos átlagától. Sőt még a százezer forintos küszöböt sem érik el az átlagárak kilenc megye falvaiban. Ilyen többek között Békés megye, ahol az ötezer fősnél kisebb településeken 56 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol 75 ezer és Tolna, ahol 76 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kínálják a családi házakat.
A legmagasabb négyzetméterárak azokban a megyékben figyelhetők meg, ahol az eleve élénkebb, turisztikai szempontból kiemelkedő a kereslet, vagy olyan nagyvárosok vannak a közelben, amelyek gazdaságilag prosperálnak. Ilyen Győr-Moson-Sopron, Pest és Veszprém megye – említette példaként Balogh László. Nem véletlenül: az itteni nagyvárosok és megyeszékhelyek környéke már most is agglomerációs övezetnek tekinthető, ahová szívesen ingáznak és költöznek ki a kedvezőbb árak miatt a környéken dolgozók, már eddig is pluszkeresletet és felértékelődést generálva a helyi ingatlanpiacokon.
Összességében a falusi CSOK által gerjesztett kereslet élénkülése nemcsak a kistelepülésekre lehet nagy hatással, hanem a legnagyobb városok áraira is – mutatott rá a szakértő. A vásárlások és a kereslet nagy része a nagyobb városokban koncentrálódik, ami számottevően hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt négy-öt évben a megyeszékhelyeken és a fővárosban éves szinten átlagosan 15-20 százalékkal drágultak a lakások. Ha a kistelepülések vonzóvá válnának a vevők szemében, az egyben a nagyvárosokra nehezedő árfelhajtó hatást is enyhítheti. A nagyvárosokból az agglomerációba történő kiköltözés már most is szembetűnő folyamat, de még jellemzőbb lehet. Ennek leginkább a nagyvárosok 40-50 kilométeres környezetében elhelyezkedő kistelepülések lehetnek a nyertesei. Később még tovább bővülhet ez a távolság, ha a kistelepülések vonzáskörzetében munkahelyek, közszolgáltatások, oktatási és egészségügyi intézmények, valamint a mindennapi élethez szükséges egyéb szolgáltatások, mint pénzintézetek, bevásárlási lehetőségek is megjelennek. A falusi CSOK keresletélénkítő és ármódosító hatásáról egy éven belül pontos képet tükröznek majd a hirdetések és végül a tranzakciók.
A kistelepüléseken
129
ezer forint
a hirdetésekben szereplő átlagos négyzetméterár
