Ingatag talajon jár, aki megpróbálja pontosan meghatározni, hogy hány és járulék él és virul a magyar adórendszerben, még a Pénzügyminisztériumban (PM) is óvatosan fogalmaztak, szerintük „mintegy hatvan különböző közteherfajta létezik Magyarországon”. Közülük a tizenöt legnagyobb adja a bevételek 92, a negyven legnagyobb pedig az összes bevétel 99 százalékát – olvasható a kormány által is jóváhagyott, az elmúlt hetekben publikált versenyképességi programban. Éppen ezért a kormány – egyébként nem először az elmúlt húsz évben – az adórendszer egyszerűsítését, egész pontosan a bevételek alig egy százalékát biztosító húsz legkisebb járulék, adó megszüntetését tervezi a következő másfél évben. Egy tipikus cég még átlagosan tizenegyféle adót, járulékot fizet – ami megfelel a térségi átlagnak –, így valóban nem tűnik megvalósíthatatlan elképzelésnek, hogy a húsz legkevésbé használt adó megszűnjön, vagy beolvadjon egy másik adónembe.
A PM érvelése szerint a sok kis adóval csak gond van, ugyanis annak ellenére, hogy egy átlagos cég mindössze alig egy tucat adóval találkozik, a jogrendszer változásainak követése mind az állami szereplők, mind a cégek számára felesleges adminisztrációval jár – vagyis jóval többet lehetne nyerni össztársadalmi szinten ezek megszüntetésével, mint ami a bevételi oldalon elveszni látszik azzal a bizonyos 1 százalékkal. A változások hamarosan megkezdődnek, mert a rendszer tisztítását 2020. december végére ígéri a PM versenyképességi programja, vagyis alig másfél év alatt tető alá hoznák az átalakításokat.
A „mintegy hatvan” elvonásból 55 közterhet sikerült azonosítani a Jalsovszky Ügyvédi Iroda idei adóregiszterében. Januárban néggyel csökkent az elvonások száma: eltűnt a rendszerből a kulturális adó, amelyet a pornográf tartalmú termékekre vetettek ki. A megszüntetés indoka az volt, hogy nem érte el a kívánt társadalmi hatást, és nem termelt elegendő bevételt. Ugyancsak megszűnt a baleseti adó (amely fokozatosan beolvad a biztosítási adóba), az egészségügyi hozzájárulás és a pénzintézetek különadója. A megszüntetésre váró adók sora elég hosszú, hisz ott a számtalan különadó, például a a bevándorlási, a befektetési alapkezelők különadója, de megemlíthetjük az ebrendészeti hozzájárulást, az erdővédelmi, a földvédelmi járulékot vagy épp a kamarai hozzájárulást.
Vannak olyan régebbi kisadók, amelyek kezdik kinőni magukat, erre jó példa a népegészségügyi termékadó (neta), más néven csipszadó, amely egy bevételnövelő kisadónak indult, mára pedig magas bevételt termelő elvonás: csak az idén 57 milliárd forint bevételt produkál, bár azon lehet vitatkozni, hogy az adótól mennyiben lettek egészségesebbek ezek a termékek, ezzel együtt kormány a netát olyan sikertörténetnek tekinti, amely felkeltette más országok érdeklődését is, úgyhogy ennek az átalakítása nem valószínű.
A kormány négy irányt hozott nyilvánosságra a kisadók egyszerűsítésében: a munkavállalói járulékok összevonása, a magánszemélyek különadóinak (őstermelő, egyéni vállalkozó, önálló jövedelmek) átalakítása, valamint a kisadók megszüntetése. A negyedik csapás a gépjárművek adóztatását fogja érni, e területen szintén konszolidációt ígér a kormány versenyképességi terve. Jelenleg legalább négy adót kell fizetni a járművek után: regisztrációs adót, cégautóadót, gépjárműadót és biztosítási adót. Szintén egyszerűsítenék az egyéni társadalombiztosítási járulékok rendszerét: a jelenlegi háromból (egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási és munkaerőpiaci járulék) akár egyetlenegy járulék is lehet a jövőben.
A legnagyobb adókat biztosan nem veszélyezteti a megszűnés: a magyar költségvetés bombabiztos pénzügyi alapja az évről évre egyre nagyobb bevételt produkáló általános forgalmi adó, amelyből csak az idén 4290 milliárd forint folyik be az államkincstárba. Ezzel vetekszik a szociális hozzájárulási adó, amely a két társadalombiztosítási alap fő bevétele – a cégek az idén 2680 milliárd forintot fizetnek be ezen a címen. Személyi jövedelemadóból 2019-ben 2361 milliárdot fizetnek be a magánszemélyek, míg a jövedéki adókból 1140 milliárddal gazdagodik az államháztartás – ezzel véget is ért az a sor, amely egyenként legalább ezermilliárd forint bevételt termel egy évben, hisz még társasági adóból is „csak” 399,5 milliárd forintot fizetnek be a cégek.
