Az országban minden iparág digitális felzárkóztatásra szorul
Kilencvenezer munkavállalót kell kiképezni vagy külföldről hazacsábítani belátható időn belül a turizmus-vendéglátás ágazatba, amelyben egyre nagyobb versenyhátrányt okoz a dolgozók digitális tudatlansága. A digitális készségek hiánya, az elavult oktatási rendszer Európa-szerte probléma, ezért is kezdődött meg tavaly januárban nyolc országban az unió Next Tourism Generation Alliance (NTG) négyéves projektje az e területen mutatkozó hiányosságok és feladatok feltérképezésére. „Az egyik első részeredmény szerint a megfelelően képzett és megfelelő hozzáállású munkaerő minden iparágban hiányzik” – ismertette Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) elnöke egy pénteki konferencián. Ám a hazai szakképzés tervezett reformja jó irányt mutathat, hiszen – mint Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára is leszögezte – a kínálatalapú képzés helyett a keresletvezérelt rendszer felépítése a cél. Silvia Barbone, a Federturismo Confindustria EU-s projektekért felelős vezetője szerint az új uniós költségvetési ciklushoz közeledve kiemelten fontosak azok a digitalizációt szolgáló stratégiák, amelyek finanszírozását az új Európai Parlament támogathatja. Miután kiemelt cél, hogy Európa a turizmus első számú célpontja legyen, az induló turisztikai vállalkozások számára három kísérleti NTG-inkubátorprogram indul, az egyik várhatóan Magyarországon.
A digitálisan jól képzett munkaerő hiánya azért is globális probléma. Both Vilmos, az állami Digitális jólét program szakértője rámutatott: a hazai munkaerőpiacon két és fél millió digitális analfabéta van, akik jórészt az aktívan dolgozó 52 év fölöttiek közül kerülnek ki. Főként a kisvállalkozók körében óriási a lemaradás, esetükben sokszor még az online tanfolyamokon való részvételhez is előzetes oktatásra van szükség. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ bevezetését is éppen a legkisebb szolgáltatóknál, a 16 ágynál kevesebbet értékesítő szállásadóknál hagyták utoljára, jövő januárra, mert ott a szoftverhasználat nem éri el a 8 százalékot. Hamarosan ők is értékes piaci adatokat kapnak e rendszerből, de annak használatához adatelemzési tudásra is szükség lesz – mutatott rá Jandala Csilla, a Soproni Egyetem docense, az uniós projekt egyik magyarországi koordinátora. Szerinte a hatékonyság érdekében a ma egy-két éves felnőttképzéseket három-hat hónaposra kellene tömöríteni, a munkaadókat pedig arra ösztönözni, hogy képeztessék a dolgozóikat.
A hazai munkaerőpiacon
2,5
millió digitális
analfabéta van
