Május végére lehet büdzsétervezetünk
Az európai parlamenti választások miatt a tegnapi ülésnappal a magyar törvényhozás május 27-ig felfüggesztette működését, ami kapóra jön a kormánynak – ugyanis így majdnem egy hónappal elhalaszthatja a 2020-as költségvetés terveinek benyújtását. Ugyanekkor kerül a parlament elé a tavaszi adócsomag is – tudta meg a Világgazdaság. A harmadik Orbán-kormány újítása volt a költségvetés tervezetének tavaszi benyújtása, mondván, ez a gazdaság kiszámíthatóságát szolgálja.
A korai költségvetés-készítés egyik előnye a jövő évi folyamatok tervezhetőbbé válása, a viszonylagos kiszámíthatóság, viszont ilyenkor még nehezebb előre látni a gazdasági folyamatokat, mint a hagyományos, őszi költségvetési viták során. Addig nincs nagy baj, amíg a kockázatok felfelé mutatnak – így került tavaly a terveknél 330 milliárd forinttal több adóbevétel a büdzsébe, ám most már fordul a kocka. A világgazdaság lassul, és magyar gazdaság is túljutott a növekedési csúcsán, ezért is jöhet kapóra a kormánynak és az előterjesztő Pénzügyminisztériumnak a plusz egy hónap, a május 27-én parlament elé kerülő jövő évi büdzsé tervezete és az adócsomag így pontosabb előrejelzésekre épülhet.
A kormánynak még frissített makropályája sincs – ezt majd az április végére elkészítendő, az Európai Bizottságnak benyújtandó konvergenciaprogram tartalmazza. A legutóbbi, tavaly decemberi kormányzati prognózis szerint 2020-ban a gazdaság 4 százalékkal növekedhet, ennek függvényében az államháztartás hiányát az idei 1,8 százalékról a GDP 1,5 százalékára csökkentenék. A 4 százalékos kormányzati előrejelzéshez képest az MNB és a Kopint-Tárki Zrt. 3,2, a Századvég Gazdaságkutató pedig 3,5 százalékos növekedést vár 2020-ra – vagyis borítékolható, hogy a kormány is csökkenti az előrejelzését.
A kormány hároméves költségvetési terve 2020-ra komoly fordulatot ígér: a központi költségvetés a történelmében először lehet nullszaldós. Igaz, ehhez az kellene, hogy a kiadások az idei tervekhez képest mindössze 300 milliárd forinttal növekedjenek, míg a bevételek 2020-ban az idei tervezett összegnél 1630 milliárd forinttal lehetnének magasabbak – vagyis igen szigorú költségvetést kellene a kormánynak beterjesztenie. A hároméves tervben a kormány azzal számol, hogy komolyabb (418 milliárd forintos) hiány csak az önkormányzati alrendszerben alakul ki, emiatt és az uniós támogatások kifutása miatt lesz végül a deficit a GDP 1,5 százaléka.
A kabinet részéről egyre gyakrabban hangzanak el figyelmeztetések, legutóbb Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy EU-ból érkező jelzések visszaesésre utalnak, a kormány ezért folyamatosan figyeli a világgazdasági eseményeket, és szükség esetén a fiskális ösztönzők bővítéséről dönthet.
Az idei költségvetés módosítása most nincs napirenden – mondta Varga Mihály a Világgazdaság kérdésre. Idén még inkább a bőség zavarával küzd a kormány, hisz a tervezettnél gyorsabb gazdasági növekedésnek is köszönhetően mintegy 300 milliárd forinttal lesznek magasabbak az adóbevételek. Ugyanakkor a 2019-es költségvetés elfogadása óta több olyan program (Magyar falu program, Családvédelmi akcióterv, honvédelmi beszerzések) is beindult, amely több száz milliárddal növeli a kiadásokat. A pénzügyminiszter szerint az idei költségvetési tartalékban lévő 300 milliárd forint és a hasonló nagyságúra prognosztizált többletbevételek az említett fejlesztésekhez elegendő forrásul szolgálnak. Az idei költségvetés módosítása az év első felében „felesleges kapkodás lenne”, ám nem lehet kizárni, hogy a kormány a világgazdaság lassulása miatt és az első hat hónap adatainak ismeretében az év második felében erre a döntésre jut – mondta Varga Mihály.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.