Magyar gazdaság

Lassan mindenki talál magának munkát

A 2019. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 497 ezer fő volt, 62 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,9 százalékra emelkedett, a férfiak esetében a mutató 77,2 százalék volt, a nők esetében egy százalékpontos növekedés után 62,6 százalékra emelkedett.

A vizsgált időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt. A férfiak körében stagnált a a nők mutatói viszont javultak. A 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 90 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 14 ezer fővel, 76 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent – közölte a KSH.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A foglalkoztatottak létszáma 1,4 százalékkal magasabb, 4 millió 497 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 12 ezer fővel emelkedett, ugyanakkor a közfoglalkoztatottak száma 37 ezer fővel csökkent. A foglalkoztatottak közül 4 millió 430 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 1,2 százalékponttal, 69,9 százalékra emelkedett, ami új rekordnak számít. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 35 ezer fővel (1,5 százalékkal), 2 millió 434 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,4 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt.

Fotó: MTI

A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 12 ezer fővel, 1 millió 996 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,0 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 75,1 százalékra emelkedett.

Az 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,1, a nőknél 67,1 százalék.

Elemzők: a munkaerő szűke béremelésekre és beruházásokra készteti a vállalkozásokat

A rendelkezésre álló munkaerő-tartalék jelenlegi összetétele mellett a foglalkoztatási ráta legfeljebb szakpolitikai intézkedésekkel, esetleg a regionális eltérések szűkítésével javítható.

A telítettsége a béremelés és a termelékenységet javító beruházások irányába tereli a vállalati döntéshozókat

- így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn nyilvánosságra hozott foglalkoztatási adatait.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint

a jelenlegi munkaerőpiaci struktúra mellett a magyar gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét.

A munkaerőpiacra még potenciálisan bevonhatók köre jelentősen beszűkült.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: az év első három hónapjában a közfoglalkoztatottak számának további mérséklődése és a közszférában végrehajtott leépítések mellett is folytatódott a foglalkoztatás emelkedése.

A munkanélküliségi ráta további mérséklődését elsősorban a területi eltérések csökkentése segítheti elő.

Horváth András, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony,

már csak teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a munkapiacon,

ezért szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés a foglalkoztatásban.

közmunka munkanélküliség KSH foglalkoztatottság
Kapcsolódó cikkek