Felkerültek a falvak a lakásépítők térképére

A lakásáfa csökkentése és a CSOK kiterjesztésének bejelentése óta eltelt három évben megháromszorozódott a lakásépítési engedélyek száma, és kétszeresére nőtt a lakásátadásoké, de a kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek számának megtorpanásában – reagált a Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves lakásépítési gyorsjelentésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette: a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek. Az idei első három hónapban átadott 3700 lakás 7,9 százalékkal több, mint az előző évi, amikor 65 százalékkal ugrott meg e mutató, de az építési engedélyek és a bejelentések 2,1 százalékos visszaesése is megjelent már a statisztikában. Az évkezdet egyértelműen erős, 2010 óta az idei első negyedévben adták át a legtöbb új lakást. Az építési kedv időközben átterjedt a községekre, ahol január és március között jelentősen megugrott, másfélszeresére nőtt az egyszerű bejelentések száma.

Beszédes adat, hogy a 2016 eleje óta kiadott csaknem 116 ezer lakásépítési engedély közül több mint 70 ezerből máig nem lett lakás, ami egyrészt a kivitelezések igen jelentős csúszását tükrözi, másrészt arra utal, hogy az idén és jövőre nagy átadási hullám jöhet a Takarékbank elemzője szerint. Az idénre várt 20-25 ezer megépülő új lakás nyolcéves rekordot jelenthet. A kínálat – leginkább vidéken – máris nőtt: az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László a saját adatbázisuk alapján arról számolt be, hogy a községekben megduplázódott, a megyeszékhelyeken és a kisebb városokban pedig 47–49 százalékkal nőtt az új építésű ingatlanokat hirdetők száma.

A lakásépítések igen egyenlőtlenül oszlanak el az országban, a társasházépítések és az ingatlanfejlesztések döntő része Budapesten valósul meg, az idén és jövőre az országosan megépülő 25 ezer lakás közül több mint 10 ezer a fővárosban lesz. Az új lakások 54 százalékát már eddig is Budapesten és Pest megyében vették használatba, a vállalkozások által épített lakóingatlanok aránya mostanra a korábbi 50 százalékról 54-re emelkedett a magánszemélyek építkezéseivel szemben. A lakások 56 százaléka értékesítésre, 42 százaléka saját használatra, 2 százaléka bérbeadásra épült, 49 százaléka családi házban, 44 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 2,4 százaléka pedig lakóparkban található a KSH összesítése szerint.

Egyre inkább csak a tőkeerős, tapasztalt beruházók maradnak a piacon, akik mögött általában nagy biztonságot nyújtó banki projektfinanszírozás áll – hangsúlyozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Szerinte a nagyvárosok és Budapest egyelőre megjósolhatatlan mértékű lakásépítési lassulását a vidéki, kisebb települések piaci élénkülése részben ellensúlyozhatja.