Bár még tart a 2014–2020-as uniós ciklus, a Világgazdaság birtokába került dokumentumok alapján a kormány már javában dolgozik a 2021–2027-es időszak előkészületein. Az új forráselosztási eszközök kidolgozását célzó, 11 pontból álló tervben foglaltak többségének szeptember, illetve december végéig kell megvalósulnia. A tervezet szerint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ki kell terjeszteni az egyszerűsített elszámolási módszerek alkalmazását, az állami vagy önkormányzati érdekeltségű infrastruktúra-beruházásoknál pedig független értékelemzést vezetnének be.
A jogszabályi háttér lehetővé teszi a feltételesen visszatérítendő támogatások keretrendszerének kialakítását is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozások által felvett kölcsön időközben akár teljes egészében támogatássá válhat, ha az adott cég gazdálkodási mutatói – például a kamat-, adófizetés és az amortizáció előtti eredmény, a bruttó hozzáadott érték vagy a személyi jellegű ráfordítások – kedvezően alakulnak. A szóban forgó pilotfelhívásnál 150–200 pályázat támogatása a terv, amelyeket tizenkét hónapon belül meg is kell valósítani, a feltételesen visszatéríthető támogatás nagysága pedig 5–50 millió forint, amely a fejlesztés teljes költsége 50–70 százalékának felelhet meg. A Világgazdaság információi szerint a pilotfelhívás részletein a Pénzügyminisztérium dolgozik, egyelőre az ősznél hamarabb nem is várható a konstrukció közzététele. Igaz, különösebb sietségre nincs is oka a szaktárcának, az alapvető cél ugyanis az új módszertan tesztelése. A kiírás célja a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak, tevékenységük diverzifikálásának és technológiai modernizációiknak a támogatása. A teljesítményalapú finanszírozási módszer azon alapul, hogy az akár kisebb léptékű technológiafejlesztések is járuljanak hozzá a cégek értékének növeléséhez.
Az elszámolható költségek közé tartozik egy meglévő létesítmény kapacitásának növelése, a gyártott termékek körének bővítése vagy a termelés modernizálása különféle beruházásokkal, fejlesztésekkel. A támogatási kérelmeket százpontos értékelési rendszerben bírálják el, és ha a pályázó lényegi módosítások nélkül tizenkét hónapon belül megvalósítja a projektjét, a hitelként felvett forrás 10 százalékát máris visszaigényelheti. A fennmaradó 90 százalék sorsa a kétéves projektfenntartási időszak végén dől el, tehát végül részben vagy akár egészben is támogatássá válhat a kölcsön. Mindez attól függ, hogy a kedvezményezett mennyire felel meg a vizsgált eredményességmérési szempontoknak.
A 2021–2027-es ciklus előkészítése azonban nem mehet a 2014–2020-as támogatási időszak lezárásának rovására. Az Európai Bizottság adatbázisa szerint Magyarország a rendelkezésére álló pályázati pénz – 29,64 milliárd euró – 106 százalékát osztotta szét, ugyanakkor csak a 33 százalékát hívta le Brüsszelből. Ezzel kötelezettségvállalásban (tagállami kiegészítéssel) az unió éllovasa, a lehívások terén viszont csak a középmezőnyben szerepel.
