Uniós szinten is jól állunk digitálisan

A folyamatosan fejlődő információtechnológia az egymás közötti kommunikáció mellett a mindennapi szokásokra is hatással van. Ez többek között az internethasználat gyakoriságában, módjában és céljában is megmutatkozik.

Tízből nyolc magyarnak van internet-hozzáférése

Az internet-előfizetések növekvő számával párhuzamosan a háztartások internetellátottsága folyamatosan emelkedik:

2010-ben a hazai háztartások 58, 2018-ban 83 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel,

ez uniós összehasonlításban még mindig alacsony, de közelít az EU átlagához. A hazai és az uniós ellátottság között 2010-ben 12, 2018-ban 6 százalékpont volt a különbség. A visegrádi országokban a háztartások internetellátottsága hazánkéhoz közel hasonló volt 2018-ban: Csehországban 86, Lengyelországban 84, Szlovákiában 81 százalék – derült ki a KSH évkönyvéből.

A háztartások jövedelmi kategóriáit tekintve 2018-ban az alsó jövedelmi negyedhez tartozó háztartások 45 százaléka tudott a világhálóra csatlakozni, ami jelentősen elmaradt a 74 százalékos uniós átlagtól.

Az alsó jövedelmi negyedtől a felső negyed felé haladva egyrészt növekszik a hazai háztartások internetellátottsága, másrészt csökken az uniós átlagtól való elmaradásuk. A legmagasabb jövedelmi negyed háztartásai közül Magyarországon százból átlagosan 95, az unióban 98 rendelkezett internettel. 2010-hez képest mindegyik jövedelmi negyedben emelkedett az internetellátottság.

Az internetkapcsolattal rendelkező háztartásokon belül a helyhez kötött szélessávúinternet- és a szélessávúmobilnet-kapcsolattal rendelkező háztartások aránya 92, illetve 78 százalék volt 2018-ban. Utóbbi rendkívül gyorsan emelkedik, 2010-ben az internetkapcsolattal rendelkező háztartásoknak még csak 5 százaléka érte el ilyen módon a világhálót.

Az internetellátottság és az okostelefonok egyre nagyobb mértékű elterjedtsége miatt napjainkra könnyen elérhetővé vált a világháló. Hazánkban a 16–74 éves népesség 84 százaléka már használta az internetet élete során.

2018-ban az internetezők 69 százaléka napi rendszerességgel böngészett a neten – 2010-ben ez az arány még csak 48 százalék volt.

Az internethasználat a fiatalok körében négyszer olyan gyakori, mint a legidősebbek esetében. Az arányok az uniós átlaggal nagyjából megegyeznek, az idősebb korcsoportokban van jelentősebb elmaradásunk. A napi rendszerességgel történő internetezést elősegíti az egyre megfizethetőbb mobilinternet és az arra alkalmas okostelefonok terjedése.

2018-ban az emberek 58 százaléka használta mobiltelefonját internet eléréséhez,

hét évvel korábban 10 százalékuk. (2017-ben száz háztartásra átlagosan 77 saját tulajdonú okostelefon jutott.)

Többet költöttünk internetre, mint kultúrára

Nem költöttünk annyit színházra, mozira, kiállításra, mint internetre – derült ki a KSH évkönyvéből.

Napjainkra az internet a kulturális fogyasztás egyik fontos csatornájává vált. 2018-ban a felmérést megelőző három hónapban internetet használók

Minden második magyarnak alapszintű digitális képessége van

Az IT-eszközök használatának módját és minőségét az egyéni képességek nagymértékben meghatározzák. A 2017. évi adatok szerint a magyar lakosság 27 százaléka alacsony szintűnek tartotta digitális képességeit, illetve 24 százaléka rendelkezett alaptudással.

A 16–74 évesek 26 százalékának az alapszintnél fejlettebb a digitális képessége. Az Európai Unióban a lakosság 26 százalékának alacsony, 26 százalékának alapszintű, 31 százalékának ennél magasabb digitális tudása volt. (Hazánkban 23, uniós szinten 16 százalék nem tudta besorolni magát egyik csoportba sem, mert a felmérést megelőző három hónapban nem használta az internetet.)

Az alapszintnél magasabb digitális tudással rendelkezők aránya a 16–24 évesek körében a legmagasabb (45 százalék), és ez az arány az életkor emelkedésével párhuzamosan csökken.

A korcsoportok mellett az iskolai végzettség, illetve a jövedelmi negyed szerint is jelentős különbségek rajzolódnak ki a digitális tudás alapján.

Népszerű az elektronikus ügyintézés és az online vásárlás

Az információtechnológia fejlődésével párhuzamosan a közigazgatás is fokozatosan digitalizálódik, a lakosság jelentős része veszi igénybe az e-közigazgatás szolgáltatásait.

2018-ban a 16–74 évesek 53 százaléka interneten keresztül lépett kapcsolatba valamely hatósággal a felmérést megelőző egy éven belül,

ami 19 százalékponttal több a 2010. évinél.

A korcsoportba tartozók 48 százaléka keresett információt közigazgatási szervezet honlapján, 38 százaléka letöltötte, 37 százaléka online kitöltötte az űrlapot, és be is küldte – utóbbi teljes egészében elektronikus ügyintézést jelent. Mindhárom mutató tekintetében a hazai arány meghaladta az uniós átlagot.

Az elektronikus ügyintézésben egyáltalán nem érintettek aránya 2011-hez képest 18 százalékponttal csökkent, 2018-ban a lakosság 10 százaléka nem küldött vissza elektronikusan beadványt a közigazgatási szerveknek. 2018-ban a 16–74 évesek 11 százaléka elektronikus ügyintézéshez szükséges képesség hiánya, 13 százaléka személyiségi adatok védelmével kapcsolatos aggályok miatt nem vette igénybe az e-közigazgatást. A lakosság 18 százalékánál az ügyintézés során másik, megbízott személy (például adótanácsadó, könyvelő) járt el.Az e-közigazgatás mellett az e-kereskedelem is egyre népszerűbb.

2018-ban a felmérést megelőző három hónapban a 16–74 éves korcsoportba tartozók 29 százaléka interneten keresztül rendelt, illetve vásárolt terméket vagy szolgáltatást,

2010-ben 10 százalék volt ez az arány. Ugyanakkor az EU átlagában jóval népszerűbb a termékek és szolgáltatások internetes megvétele, mint hazánkban: 2018-ban minden második uniós lakos élt ezzel a lehetőséggel.