Elegendő lehet a fedezet a bérrendezésre

A közösségi fenntartású intézményekben az egészségügyi dolgozók havi bruttó átlagkeresete tavaly havonta 288 ezer forint volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Bár ezt a nemzetgazdaságban számolt 317 ezer forintos átlagkereset is meghaladta 9 százalékkal, igazán az volt a szembeszökő, hogy a vállalati szféráénál 16 százalékkal alacsonyabb volt. A Magyar Orvosi Kamara szerdai közlése szerint az orvosok alapbérét 900 ezer forintra kellene emelni ahhoz, hogy a paraszolvencia megszűnjön. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erre úgy reagált, hogy jövőre 184 milliárd forinttal jut több egészségügyre, mint az idén, ennek egy részét béremelésre fordítják.

Mivel még néhány hónapot várni kell a tavalyi zárszámadásra, a Világgazdaság a 2017-es költségvetés végrehajtásából kiindulva becsülte meg a bérkorrekció méretét. Eszerint az állam két éve mintegy 228 milliárd forintot költött a gyógyító-megelőző ellátásban dolgozók bérére, ez 77 ezer fővel számolva havi 247 ezer forintos átlagkereset, ami közel áll a KSH 253 ezer forintos becsléséhez. Mivel a statisztikai hivatal becslése szerint 2017-ről 2018-ra 13,9 százalékkal emelkedhettek az egészségügyi keresetek, ezzel korrigálva a múlt évben 259 milliárd forintos lehetett az érintett ráfordítás, a pontos adat a szeptem­ber végi, október eleji zárszámadásból derül ki. Ha egy lépésben, azonnal és 2019 elejétől visszamenőlegesen szeretnék felzárkóztatni az egészségügyi béreket a nemzetgazdasági átlaghoz, 282 milliárd forintra kellene emelni a ráfordítást, míg a versenyszféra keresetének eléréséhez 301 milliárd forintra lenne szükség. Ha a 2020-as bérszínvonal elérése a cél, akkor alapvetően a minimálbér 8 százalékos emeléséből indulhatunk ki. Az elemzők is

8 százalék körüli átlagkereset-emelkedést jeleznek előre a jövő évre. Ha a folyó évre érvényes felzárkóztatást 8 százalékkal megemeljük, akkor jövőre a nemzetgazdasági átlagkereset eléréséhez 305 milliárd forintra, a versenyszféra átlagához pedig 325 milliárd forintra lesz szükség. A 2020-as költségvetési törvényben a gyógyító-megelőző ellátás személyi juttatásaira 326 milliárd forintot különítettek el, ez pedig azt jelenti, hogy rendelkezésre állhat a fedezet a kórházi egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatására.

Igaz, hogy jövőre számottevően nő a felhasználható keret, de három kérdés továbbra is nyitott. Az első, hogy vajon tényleg 8 százalékos lesz-e az átlagkeresetek emelkedése, mert amennyiben a vártnál gyorsabb lesz jövőre a bérkiáramlás, akkor 2021-ben további emelésre lesz szükség az egészségügyi béreknél is. A második kérdés, hogy a pluszforrásokat milyen arányban osztják szét az orvosok és a szakmai támogató személyzet között. Ha egyes dolgozók kisebb emelést kapnak, vagy kimaradnak a bérrendezésből, az növelheti a szakmából kilépők számát, és ez később csak a bértömeg még nagyobb emelésével kompenzálható. A harmadik kérdés, hogy mennyire képes letörni a paraszolvenciát és az elvándorlást egy ekkora bérnövekedés. Könnyen lehet, hogy az eleve súlyos lemaradás miatt a későbbiekben további nagy léptékű béremelésre lesz szükség az egészségügyben.