Ami Magyarországon történik a napelemekkel, arra nincs példa a világon – erről tárgyalhat egymással Trump és Orbán Viktor Amerikában
Lantos Csaba energiaügyi miniszter először is rendkívüli diplomáciai bravúrként értékelte a Világgazdaságnak, hogy a Trump–Putyin-csúcstalálkozónak Budapest adhat otthont.
Óriási eredmény, hogy idejön a két elnök, reméljük, hogy közelebb kerülünk a békekötéshez. A küszöbönálló történelmi esemény jó alap lehet ahhoz, hogy hasznos megállapodások születhessenek majd Washingtonban
– fejtette ki. Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnököt november elején fogadja az amerikai elnök.
Az energiadiplomáciában elért eredmények máris nagyon biztatók, hiszen Paks II. esetében már a nyáron feloldották az építkezést hátráltató szankciókat. Közös téma lehet a működő paksi blokkok ellátása is, mivel a Roszatomon kívül jelenleg egyedül az amerikai Westinghouse képes ezekben alkalmazható fűtőanyagot gyártani.
Magyarországnak további atomenergia-kapacitásokra is szüksége van, ezért született megállapodás az amerikai GE Vernova céggel a small modular reaktorok – magyarul kis moduláris reaktorok – hazai bevezetéséhez szükséges előkészítő munka megkezdéséről.
Lantos Csaba: húsz százalék alá is becsúszhat az idei áramimport
A miniszter szerint elektromos áram tekintetében vagyunk a legközelebb a teljes energiaszuverenitáshoz. Erre az atomenergia-kapacitások bővítésén túlmenően alapot ad az a 316 ezer naperőmű, amelynek nagy része háztartási kiserőmű, és amelyek beépített teljesítménye már meghaladja a 8200 megawattot. (Összehasonlításképpen: 2010-ben 300 naperőmű üzemelt Magyarországon mindösszesen 1,4 megawatt kapacitással.)
A naperőművek tavaly a Magyarországon megtermelt áram 25 százalékát adták, ez világelsőnek számító részesedés.
Idén még magasabb lehet ez az arány, mivel a kapacitások – a lakossági és vállalkozásokat célzó pályázatoknak is köszönhetően – változatlanul dinamikusan bővülnek.
- Hazánk 2022-ben lépte túl először az 1 gigawattot a napelemes beépített teljesítmény éves bővülésében, azóta ezt a szintet minden esztendőben hoztuk.
- Idén október elejéig 997 megawatt új kapacitás kapcsolódott a rendszerbe, így
- az egymást követő negyedik évben is eléri majd a gyarapodás az ezer megawattot. A meglévő napelemes teljesítmény négyötöde 2020 óta állt üzembe, ez példátlan ütemű felfutás.
Lantos Csaba úgy nyilatkozott, teljes mértékig elérhető cél, hogy elektromos áramban nettó energiaexportőrök legyünk, amint erre idén 14 napon volt is már példa.
Ezt nem úgy képzeljük el, hogy mi mindig exportálni fogunk, hanem úgy, hogy amikor jobban megéri importból biztosítani az ország energiaellátását, akkor így teszünk, de legyen több olyan időszak, amikor exportálni vagyunk képesek
– fejtette ki.
Összességében jó hír, hogy míg az
- elmúlt évtizedben a 25–32 százalékos sávban mozgott a magyar áramimport,
- 2025-ben három negyedév után 18,2 százalékon álltunk.
- Éves szinten 20 százalék körül leszünk idén, és ha kedvezően alakul az időjárás, még az alá is becsúszhatunk.
- Emelkedő áramigények mellett tudhatjuk tehát 5-10 százalékkal növelni az energiaszuverenitásunkat, ami óriási dolog – mondta a miniszter.
Ahhoz, hogy a megújuló energiákat gördülékenyen be lehessen termelni a hálózatra, és azt el lehessen juttatni a lakossághoz és az ipari fogyasztókhoz, át kell alakítani a transzformátorokat, és ki kell építeni a megfelelő kábelhálózatot. Erre szolgál
az Opus Titász nemrég átadott, 18 milliárd forintos fejlesztéssel létrehozott nyíregyházi alállomása is, amely a maga nemében a legnagyobb az országban.
A fosszilis energiától való függés velünk marad
A geológiai adottságaink miatt nem tűzhető ki reális célként, hogy kőolajból, földgázból is önellátásra rendezkedjünk be. A fosszilis energiahordozókra még hosszú ideig szükség lesz, addig Magyarország nettó energiaimportőr marad. De a villamos energia tekintetében mindenképpen az a törekvésünk, hogy igenis energiaszuverének legyünk, ezt a következő évtizedekben elérhetjük Lantos Csaba szerint.
A miniszter világossá tette, hogy a világon mindenütt, így Magyarországon is meghatározó trend az elektrifikáció. Ezzel összefüggésben nekünk is az a feladatunk, hogy az elektromos hálózatot fejlesszük. Mára ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy
- irreális uniós cél a szén-dioxid-kibocsátás 90 százalékos csökkentése 2040-re.
- A bázisév 1990-hez képest most tartunk európai szinten 37 százaléknál,
- 35 év alatt sikerült tehát 37 százalékot csökkenteni,
- ez alig több, mint évi egy százaléknak felel meg.
Magyarországon sokkal előrébb, 48 százaléknál járunk, vagyis jóval magasabb ütemet tudunk biztosítani, miközben a hazai GDP reálértéke több mint duplájára bővült. A 90 százalékos cél 2040-ig azt jelentené, hogy a csökkentési ütem évi 3,6-re gyorsul, ami teljes képtelenség – mutatott rá a tárcavezető.
A zöldítés fontos, de nem bármi áron
Lantos Csaba sikerként könyvelte el, hogy erről a kérdésről nem a környezetvédelmi miniszterek, hanem a miniszterelnökök és államfők dönthetnek az Európai Tanácsban.
Továbbra sem fogjuk megszavazni azt, hogy őrültségek irányába menjünk el. Ha engednénk az EU kényszerítésének, még tovább rontanánk a gazdasági versenyképességünket. Európa ettől szenved, és ezt nem csak mi mondjuk, ezt állapította meg a Draghi-jelentés is, amelynek szerzője szerint egy év múltán még rosszabbul állunk
– mondta a miniszter.
A zöldítés fontos feladat, de az európai ipart és munkahelyeket nem hagyhatjuk veszendőbe menni elérhetetlen vállalásokat téve.
