Kína után kullog Európa és az USA is
Újrahasznosítási kihívások elé néz az autóipar és a kapcsolódó ágazatok az elektromos járművek terjedésének várható gyorsulása miatt. Bár tavaly még a globális eladásoknak mindössze a 2,4 százaléka volt elektromos autó – ez 2,1 millió járművet jelent –, a Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint
2030-ra már legalább 125 millió elektromos személyautó rója világszerte az utakat.
Számításaikat arra alapozzák, hogy több kormány is hozott a közelmúltban olyan rendeleteket, amelyek ezt a növekvő tendenciát erősíthetik.
Németország 2030-tól, Skócia 2032-től, Franciaország pedig 2040-től tiltja be az új dízel- és benzines autók eladását. Miután az Európai Unió úgy határozott, hogy 2030-ra a nem elektromos gépkocsik kibocsátását 37,5, a kisteherautókét pedig 31 százalékkal kell csökkenteni a 2021-es szinthez képest, az Európai Autógyártók Szövetsége az elektromos töltőhálózat kiépítetlenségét hozta fel ellenérvként. Ez azonban elhanyagolható fennakadás az elektromos járművekben felhasznált akkumulátorok jelentette problémához képest.
A környezetbarátabb megoldásnak tekintett elektromos autók működéskor kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak ugyan ki, mint a dízel- vagy benzines járművek, de az ezeket üzemeltető lítiumion-akkumulátor előállítása és az élettartamának lejárta utáni kezelése súlyos környezettudatossági, etikai és gazdasági kérdéseket vet fel.
Az akkumulátorok gyártásához szükséges ritkafémek bányászata rendkívül környezetromboló folyamat. A növekvő kereslet miatt azonban egyre nagyobb az igény a mélytengeri bányászatra, amelynek terjedése több tanulmány szerint is számos tengeri állatfaj gyors kipusztulását okozhatja.
