Mindennél többet ér a referencia

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke nem tud arról, hogy jellemzővé vált volna a fejlesztők részéről a lakás-adásvételi szerződések felbontása. Ugyanakkor Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a nagy átfutási idejű, az idén vagy jövőre elkészülő, de 2016–2017-es építési költségvetéssel induló lakásépítéseknél már gond lehet. Ám a lakáspiacot beruházóként és ingatlanközvetítőként is belülről ismerő Duna House-nál sem tudnak bedőlt projektekről.

A konkurenciát erősen figyelő piacvezető fővárosi lakásépítő cég, a Metrodom Kivitelező Kft. és a Metrodom Építő Kft. ügyvezetője, Kiss Gábor sem hallott olyan esetekről, hogy a fejlesztő felmondott volna a projektbe elsőként beszálló vásárlóknak. Az viszont előfordulhat szerinte, hogy a bevételek és a költségek egymástól időben elcsúszva jelentkeznek a lakáspiacon frissen szerencsét próbáló, tapasztalatlan társaságok költségvetésében. Éppen ezért példátlan módon felértékelődött a referencia, hiszen a többéves múltú lakásépítő cégek nem értékelik le a hírnevüket néhány millió forintért. Mint Kiss Gábor hangsúlyozta, a nagy cégeknél már sokat számít a presztízs, ezért ők – szemben az egyszeri, kis fejlesztőkkel – most kénytelenek lenyelni a békát, vagyis azt, hogy a vevőik végül sokkal kisebb befektetéssel és kockázattal nagyobb profitot érnek el, mint a fejlesztő cég. A fejlesztők jellemzően igyekeznek minél előbb befejezni a beruházást, nehogy pénzügyileg bedőljön a projektjük. Ennek érdekében esetenként könnyítéseket kérnek a vevőktől, például a csúszás miatti kötbér elengedését, vagy ráfizetést az eredeti vételárra, de ilyenekre kevés a példa.

A jogszabály tiszta, a foglaló a vételár 10-20 százaléka lehet, aminek a dupláját kell visszafizetnie a szerződés felbontójának. Bár az ügyvédet általában a vevő hozza, de a nagy lakásépítő cégeknél – a Met­rodomnál is – a fejlesztő gondoskodik róla, külön térítés nélkül. A vevők a saját ügyvédjükkel át tudják nézni a szerződéseket, és sokan meg is teszik ezt. Ám a foglaló nagysága maximálva van, és a felmondási feltételekben sincs nagy mozgástér, vagyis bármely lakásépítő szerződést bonthat, ha akar. Éppen ezért fontos, hogy melyik lakásépítővel és mikor szerződik a vásárló. „A tervezőasztalról vásárolni kockázatosabb, de olcsóbb, mint kész vagy majdnem kész lakást venni” – hangsúlyozza Benedikt Károly. A több hónapos csúszások miatt azok kerülnek nehéz helyzetbe, akik már eladták a lakásukat, és határidőre költöznének, de még nincs hová. Az új lakást vásárlók között ugyanakkor sok a befektető is, ők a jelentős profit reményében kivárnak.

Akinek mégis felmondják a szerződését, semmit sem tehet azon túl, amit az általa is aláírt megállapodásban rögzítettek – mutat rá Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője. Szerinte nem városi legenda, hogy előfordulnak ilyen esetek, de ezek többnyire nem az újlakás-piacon történnek. Az ugyancsak gyorsan dráguló használt ingatlanok is rizikósak. Ha az eladó az eredeti eladási ár foglalóval növelt összegénél magasabb ajánlatot kap, megesik, hogy szerződést bont. Kezet rázni már rég nem elég, a pénz nagy úr, különösen most, amikor milliós különbségek keletkezhetnek az adásvétel hetei alatt – érzékelteti a fogyasztóvédelmi jogász. Jobb tanácsot a körültekintésnél ő sem tud adni, de a gyors áremelkedéstől tartó vevők mostanában könnyen, kapkodva aláírnak szinte bármit.

A foglaló

a vételár

10-20

százaléka lehet

a jogszabály szerint