Tovább bővült a hiányszakmák köre az év első felében

Újabb szakmák estek vissza és váltak hiányterületté az idei első fél évben 2018 hasonló időszakához képest: árufeltöltőkből és eladókból nagy a visszaesés a kiskereskedelemben, ezenkívül építőipari munkásokból és gyártósori segédmunkásokból is egyre nagyobb a hiány – mondta el a Világgazdaságnak Ficza János, a Workania állásportál szóvivője. A szakember szerint külön érdemes megemlíteni, hogy az épületlakatos és géplakatos pozíciókban is a negyedére estek a jelentkezések egy év alatt. Ami nem változott tavaly óta, hogy a technológiai területeken továbbra is nagy a hiány, a hagyományos Java-fejlesztői pozíciók mellett az egyéb funkcionális programozói területeken is deficit van. Küzdelem folyik a mérnöki piacon és a pénzügyi területen, az utóbbi esetében könyvelőkre, kontrollerekre és pénzügyi szakértőkre van szükség. A vendéglátóiparban szintén egyre rosszabb a helyzet, főként pultosok, felszolgálók és pincérek hiányoznak.

„A munkaerőhiány Nyugat-Európában is megfigyelhető, a fejlett országokban kétféle trend él: egyrészt az IT-, diszruptív technológiák munkaerőigénye csillapíthatatlan, másrészt a kétkezi munkások, a hagyományos szakmák (villanyszerelő, kőműves) és az egészségügyi alkalmazottak iránt nagy a kereslet” – osztotta meg lapunkkal Pelle Dávid, az MP Solutions ügyvezetője. Beszámolt róla, hogy a legtöbb hiányszakma diplomát feltételez, de már középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni jó fizetésért. Ehhez csupán megfelelő, hosszú évek alatt vagy kiváló helyeken szerzett szakmai tapasztalatra van szükség. A technológiai területeken a néhány hónapos képzés-átképzés rendszere is működőképes, de több visszajelzés is érkezett, miszerint ezek a gyorsképzések nem adnak megfelelő szakmai tudást. A két szakember abban megegyezett, hogy az utóbbi három évben a hiányszakmák területén egyaránt pozitív fordulat állt be a bérek szempontjából. A legnagyobb ütemben a szakmunkások és a segédmunkások fizetése emelkedett, az előbbieké 31, az utóbbiaké 33 százalékkal, a diplomás munkavállalók fizetése pedig 20 százalékkal nőtt. „Ezzel ők kétszer annyit keresnek átlagosan, mint az általános iskolai végzettségű dolgozók” – jegyezte meg Ficza János.

A szakember hangsúlyozta: ma már a pályakezdőket jobban megbecsülik, mint évekkel ezelőtt, hiszen a munkaerőhiány miatt a munkaadók is jól tudják, hogy fontos megtartani a fiatal dolgozókat. Ezért a pályakezdő álláskeresők bérigényei számottevően megnőttek az elmúlt néhány évben: átlagosan 4 százalékkal kérnek magasabb bért, mint amennyit reálisan kaphatnának.