BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

4,8 százalékos növekedést prognosztizál a Kopint-Tárki

A júniusban közölt 4,5 százalékról 4,8 százalékra emelte a GDP idei növekedésére vonatkozó várakozását az intézet.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet a szeptemberi előrejelzésében 4,8 százalékra emelte a GDP idei növekedésére vonatkozó várakozását a júniusban közölt 4,5 százalékról, a 2020-ra vonatkozó előrejelzése változatlanul 3,2 százalék maradt – ismertette Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy 2019-re 3,4 százalékos éves átlagos inflációt várnak, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a júniusi várakozásaiknál, a jövő évre vonatkozó, korábbi 3,7 százalékos inflációs előrejelzésüket pedig 3,4 százalékra csökkentették.

Palócz Éva kiemelte,

Magyarország a második negyedévben elért 4,9 százalékos GDP-bővülése a második leggyorsabb ütem volt az Európai Unióban.

Ugyanakkor a világgazdasághoz hasonlóan a magyar gazdaságban is láthatóak a lassulás jelei, emiatt a 2018 egészében elért 5,1 százalékos bővülés után az intézet az idén 4,8 százalékos gazdasági növekedésre számít.

A Századvég Gazdaságkutató 4,8 százalékra javította az idei GDP-növekedési előrejelzését, 2020-ra pedig 3,9 százalékos bővülést vár, ám megjegyzik, hogy a tartósan erős növekedésre kockázatot jelent a német gazdaság gyengélkedése, a Brexit, a versenyképesség javulásának elmaradása és a gyenge forint is.

Növelte az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt. is, a júniusban prognosztizált 4 százalék helyett 4,3 százalékot vár – mondta Vértes András, a GKI elnöke sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten, a gazdaságkutató cég legfrissebb, negyedéves előrejelzését ismertetve.

Bővebben>>>

Új prognózisában az intézet emelte a bérkiáramlásra vonatkozó várakozásait: a bruttó nominális keresetek idén 9,7 százalék helyett 10,5 százalékkal emelkednek, jövőre pedig további 8,5 százalékos növekedés várható. Ennek következtében a reálkeresetek is emelkednek – számításaik szerint – idén 6,8 százalékkal, jövőre pedig 4,8 százalékkal. A kutatóintézet várakozása szerint a munkanélküliség idén 3,4 százalékra csökken a korábban várt 3,5 százalék helyett, jövőre pedig 3,2 százalékos lehet, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a júniusi prognózisnál. A szeptemberi prognózisban az államháztartás GDP-arányos hiányának enyhe csökkenésével számolnak, ugyanis júniusban még 1,7 százalékos hiányt feltételeztek, most viszont

az egész évet tekintve már csak 1,6 százalékos hiányt valószínűsítenek.

A helyszínen kiadott sajtóanyag szerint az év első nyolc hónapjában a vártnál kedvezőbben alakult a költségvetés helyzete, elsősorban az adóbevételek, azon belül a fogyasztáshoz kapcsolt adók növekedésének köszönhetően. Ennek következtében a kormányzati szektor többlete 2019 második negyedévében a GDP 1,8 százalékát, az első félévben pedig 1,3 százalékát tette ki. Palócz Éva közölte, hogy a szufficit ellenére azért számoltak mégis az államháztartás hiányával, mert az államháztartási kiadások jelentősen emelkedni fognak, többek között a családvédelmi programok, a nyugdíjprémium és a nyugdíjkiegészítés miatt.

A társaság vezérigazgatója az ágazatok közül kiemelte a GDP közel 10 százalékát adó építőipar szerepét, amelyben a Kopint-Tárki a tavalyi kiugró, 20 százalékot meghaladó növekedési ütem után idén több mint 25 százalékos bővülésre számít.

Palócz Éva a forint árfolyammozgásáról megjegyezte, a 305-315 forint körüli forint/euró árfolyam már nem fog visszatérni, a következő időszakban várható forint árfolyamot azonban nehéz előre jelezni.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a forint árfolyammozgása nem tükrözi a magyar gazdaság állapotát, amely jelenleg kedvező helyzetben van, többek között az uniós forrásoknak, a Magyarországra érkező külföldi beruházásoknak és a munkabérek gyors emelkedésének köszönhetően.

Fotó: Vémi Zoltán / VG

Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában és az Európai Unióban is számolni kell a gazdasági növekedés lassulásával. A világgazdaság bővülésével szemben a legnagyobb kockázatot továbbra is a kínai-amerikai kereskedelmi háború, a kínai növekedés lassulása, a Brexit, az iráni-szaud-arábiai konfliktus és az Amerikai Egyesült Államok iráni politikája rejti. Az intézet várakozásai szerint a Brent olaj hordónkénti ára éves átlagban idén 64-65 dollár között marad. Ugyanakkor kiemelte, hogy az amerikai-iráni vagy a szaúdi-iráni konfliktus kiéleződése beláthatatlan következményekkel járhat a térséget és a nyersolaj árát tekintve is.

Elemzők mondták a Világgazdaságnak

  • Az idei bővülés 4,4 százalék lehet. Mutatnak jelek arra, hogy akár a mostani előrejelzésnél kedvezőbb legyen a növekedés 2019-ben – Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
  • Az éves növekedés 4,4 százalék lehet idén. Biztosan 4 százalék feletti, de 5 százalék alatti lehet az ütem, a legvalószínűbb, hogy a 4–4,5 százalék közötti sávban lesz a bővülés – Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
  • 4,9 százalékos GDP-növekedés tűnik reálisnak az idén – Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője
  • Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.