Kis lépés a Világgazdasági Fórum listáján

Magyarországon ma jobb vállalkozni, mint korábban, a versenyképességünkben már történt előrelépés, de ez egy hosszú folyamat, apró lépésekkel kell megteremteni a kedvező környezetet – nyilatkozta a Világgazdaság kérdésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. Egy helyet javítva 47. lett Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi rangsorában, de nemcsak a rangsorban léptünk előre, hanem az elért pontszámunk is 0,8-del, 65,1-re emelkedett. A részmutatók többsége nem változott érdemben, egyedül az információs technológiai adaptációban fedezhető fel érdemi előrelépés. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunknak elmondta, a WEF rangsoránál azt érdemes figyelni, hogy magunkhoz képest hogyan teljesítünk. A jegybanki 330 pont és a kormány versenyképességi terve sokkal összetettebben reagál a problémára, így arra érdemes koncentrálni. Török Zoltán azt is megjegyezte, hogy a fórum rangsorában mindössze egyharmad a tényeken alapuló mutató, a mérőszámok kétharmada szubjektív érzékelésen alapul, ugyanakkor irányt mutathat a gazdaságpolitikai döntéshozóknak. A rangsor élén sokáig egyeduralkodó Egyesült Államok helyét Szingapúr vette át. Az előbbi számai két ponttal süllyedtek 2018-hoz képest, az utóbbiaké 1,3 ponttal javultak. A legversenyképesebb országok között továbbra is megtaláljuk Hongkongot és Svájcot. A legjobban a makrogazdasági stabilitás témában szerepelt Magyarország, ahol az elérhető 100 pontból 90-et kapott, azonban globálisan ez csak a 43. helyre volt elegendő.

A rangsorban 27.-ek lettünk az infrastruktúra értékelésénél, 81 pontot adtak hazánknak. A legrosszabb értékelés az adózás és kereskedelem témakörében született: elsősorban a vámok mértékét és bonyolultságát kifogásolta a WEF. Az üzleti dinamikában is aránylag lemaradva, a 83. helyen állunk, elsősorban a rossz vállalkozói kultúrának betudhatóan. Negatív a kockázathoz való hozzáállás, a vállalatok nem jó irányba fejlesztenek, az innovatív cégek lassan növekednek, és a feladatok delegálása sem jól működik a szervezeteken belül. A WEF a kintlévőségek nehéz behajthatóságára is felhívta a figyelmet: a tartozásoknak mindössze a 44 százaléka folyik be ténylegesen a cégek kasszájába. Parragh László a WEF felvetéseire lapunknak úgy reagált, hogy a körbetartozás és a lánctartozás sokkal kisebb probléma, mint tíz-tizenöt éve volt, ebben egyértelmű előrelépés látható. Az iparkamara bevezette a teljesítményigazolást, a vitás esetekben kamarai letétbe kell helyezni a kérdéses összeget, ez a feleket gyors megállapodásra sarkallja. Évente 10 milliárd forint nagyságrendű összeget kezel így az MKIK. Az innovációs problémák alapvetően gazdaságszerkezeti okokra vezethetők vissza, a külföldi cégek ugyanis jellemzően az anyavállalat országában végzik k+f tevékenységüket.

A WEF-rangsor által vizsgált tizenkét fő versenyképességi tényező közül nyolcban javult Magyarország megítélése az elmúlt évhez képest – hangsúlyozta sajtóközleményében a Pénzügyminisztérium (PM). A javuló helyzet visszaigazolja a magyar gazdaságpolitika törekvését, hogy a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett tovább javuljanak a gazdasági növekedés minőségi, versenyképességi feltételei. A PM szerint a Versenyképesebb Magyarországért intézkedéscsomag támogatja Magyarország előrelépését a rangsorban.