Maradt még esély az Eb-szereplésre

Az elmúlt fél évben nemcsak a legszebb, hanem a legrosszabb oldalát is megmutatta a magyar labdarúgó-válogatott a 2020-as, részben hazai rendezésű Európa-bajnokság selejtezői során, ennek ellenére egyrészt továbbjutásra áll Marco Rossi csapata, másrészt pedig a keret piaci értéke is számottevően nőtt a kvalifikáció márciusi kezdete óta. Az utóbbi azért is lehet első hallásra meglepő, mert a vb-ezüstérmes horvátok és a 2016-os Eb-elődöntős walesiek csapatértéke erősen visszaesett, a szlovákoké és az azerieké pedig lényegében stagnált a masszív magyar növekedés mellett. Pedig a horvátoknál a Real Madrid aranylabdás sztárja, Luka Modric és a Barcelona klasszisa, Ivan Rakitic kergeti a labdát, Wales színeiben pedig az a Gareth Bale fut ki a pályára, aki 2013-ban a világ legdrágább játékosa lett (és 2017-ig az is volt), amikor százmillió eurót fizetett érte a Real Madrid a Tottenhamnek.

Az, hogy a magyar válogatott felértékelődött, lényegében Szoboszlai Dominik karrierjének felívelésével állítható párhuzamba, a tizenkilencedik születésnapját október 25-én ünneplő középpályás ugyanis rendszeresen pályára lép az osztrák bajnok Red Bull Salzburgban, ráadásul a Bajnokok Ligájában kezdőként lépett pályára a Genk és a Liverpool ellen, várhatóan a Napolival szembeni ütközetben is számít majd rá edzője, Jesse Marsch. Míg januárban két-, májusban pedig öt-, addig június óta már 12 millió euróra taksálja játékjogának piaci értékét az e téren mértékadó Transfermarkt című szaklap. Igaz, nem csak miatta értékelik 72,1 millió euróra a márciusban még 55,3 millióra tartott válogatott keretet, a német Bundesligában is élcsapatnak számító Lipcsében például a belső védő Willi Orban húsz-, a kapus Gulácsi Péter pedig már 12 millió eurót ér.

Sovány vigasz a csapatérték, ha a válogatott november 19-én nem győzi le Cardiffban Wales legjobbjait, a továbbjutáshoz ugyanis erre a bravúrra még mindenképp szükség van. Ahhoz, hogy ilyen egyszerű a képlet, nagyban hozzájárult Horvátország (2-1) és éppen Wales (1-0) hazai legyőzése, a Szlovákia elleni odavissza vereség (0-2, 1-2) viszont a nem várt sikerek értékét is csökkentette. Splitben ki lehet kapni, de nem így – ahogy Marco Rossi is utalt rá, a magyar labdarúgók három gólpasszt is adtak a múlt csütörtöki találkozó első félidejében, de mindet az ellenfélnek (0-3). Három napra rá Azerbajdzsán is keményebb dió volt Budapesten (1-0), mint még júniusban Bakuban (3-1), a hajrában ráadásul szabályos góltól fosztotta meg a holland játékvezető az azerieket. Pozitívum, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség zárt kapus büntetését kicselezve, 14 éven aluli gyermekek buzdításával kísérve léphetett pályára legutóbb az együttes, de így is tapintható volt a feszültség. A csapatkapitány, Dzsudzsák Balázs például a lecserélése után nem fogott kezet a szövetségi kapitánnyal, a kamerafelvételek szerint még dühösen vissza is szólt valamit az olasz szakembernek. Ilyen előzmények után avatja fel a nemzeti csapat november 15-én Uruguay ellen az új, 68 ezer férőhelyes, nettó 142 milliárd forintból épült Puskás Arénát, de az csak négy nappal később, Cardiffban dőlhet el, hogy a jövő évi Eb-re résztvevőként vagy csak szurkolóként készülhet.