Jaksity György: nem jó irány az év végi kórház-konszolidáció
A 2021-es költségvetés sarokszámainak tavaszi tárgyalása idején kerülhet a kormány elé a munkáltató által a cafeteria-rendszer keretében adható egészségbiztosítások témaköre – válaszolta egy kérdésre Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a HBLF Pénzügyi Csúcson. Mint mondta, az egyénnek és a társadalomnak is az az érdeke, hogy a betegségeket a lehető legkorábban szűrjék ki, amit el lehet érni ösztönző és kényszerítő eszközökkel is. Az államtitkár szerint olcsóbb egy szűrőprogramot elindítani, mint amennyibe a daganatos betegek gyógyítása kerül. Elmondta azt is, hogy 2010-hez képest 240 milliárd forinttal költöttek többet az egészségügyre, ami 60 százalék feletti növekedés. A magyar költségvetés minden 45–65 év közötti nőnek kétévente alanyi jogon biztosítja az emlőszűrést, de a behívottaknak csak a fele jelenik meg a mammográfiás vizsgálaton – hívta fel a figyelmet Lázár János, a nem dohányzók védelméért felelős miniszteri biztos a rendezvényen. Ezért abban az esetben, ha egy munkavállaló nem megy el a szűrővizsgálatra, Lázár János szerint meg kell fontolni, hogy a munkaadó fizessen magasabb tb-járulékot.
„Ha a kormány a születések számát nem tudja növelni, akkor nincs más út előtte, mint a halálesetek számának csökkentése, például szűrővizsgálatok kiterjesztésével” – mondta előadásában Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója. Magyarországon az évi 90 ezres születésszámmal szemben 130 ezer a halálesetek száma, viszont statisztikai adatok szerint 30 ezer beteghalál megfelelő prevencióval elkerülhető lenne. Ehhez jobb kiadási szerkezetre és magasabb egészségügyi költésre lenne szükség. Az elemző szerint nem jó irány, hogy az egészségügyre fordított kiadások nagy részét minden évben az év utolsó hónapjában a kórház-konszolidáció keretében költi el a költségvetés.
