Magyar gazdaság

Kongatják már a vészharangot

A kedvencállat-praxisokon kívül a magyar állatorvosi hivatás helyzete lassan kritikussá válik – egyebek mellett erről is beszélt a Világgazdaságnak a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) főtitkára. Horváth László elmondta, hogy Magyarországon az állatorvosi ellátottság szerkezete és az állatorvosi szolgáltatás területenkénti megoszlása az elmúlt harminc évben nagymértékben átalakult. Ezeket a folyamatokat összegezve az látszik, hogy a szakma helyzete – különösen a haszonállat-ellátás terén – folyamatosan nehezedett. „A szolgáltató állatorvosok a magyar nemzeti vidékfejlesztési stratégia fontos közreműködői, hiszen mind az állattartókkal, mind pedig az állati termékeket termelő mezőgazdasági nagyüzemekkel folyamatos szakmai kapcsolatban állnak. Állatorvosok nélkül nincs, nem lehet sem megbízható járványvédelemről, sem élelmiszer-biztonságról beszélni” – mutatott rá.

A friss diplomás állatorvosok száma általában 100–110 fő között van egy évben, mintegy 65 százalékuk nő. Az elnőiesedés egyik következménye, hogy a végzettek döntő többsége a kisállatokkal foglalkozó praxisokban helyezkedik el, és csak kevesen választják a haszonállatos munkát. (Ebben kivételt képeznek a lovak, ez a terület a női állatorvosok között is népszerű.) Ugyanakkor az is tény, hogy a haszonállatok száma folyamatosan csökken, koncentrálódik, míg a kedvtelésből tartott kisállatok száma ugrásszerűen megnőtt. Ezt pontosan követte az állatorvosi ellátottság is.

A MÁOK körülbelül 2400 praxisengedéllyel rendelkező szolgáltatót tart nyilván. A praxisok számának alakulása több tényezőtől függ, így például az utóbbi évek kedvező adózási formái (kata) sokakat késztettek arra, hogy a meglévő társas vállalkozásuk helyett vagy mellett önálló állatorvosként is praxist működtessenek. Horváth László ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az állatorvosok és az állatorvosi praxisok eloszlása az országban meglehetősen egyenetlen. A legnagyobb számban Budapesten és Pest megyében dolgoznak állatorvosok: az összes praxis csaknem 35 százaléka ebben a régióban működik. Szabolcs, Csongrád, Tolna vagy Baranya megyében évente csak két-három friss diplomás állatorvos áll munkába. A fluktuáció kihat az utánpótlásra is, ezért ott, ahol évente csak pár fiatal próbálkozik, igen magas a praktizálók átlagéletkora. A már említett Szabolcs megyében ez közel van a hatvan, Nógrádban pedig az ötvenöt évhez.

„Sok praxis vezetője panaszkodik, hogy évekig keresnek, de nem találnak állatorvost a praxisukba, pedig munka lenne bőven” – jegyezte meg a MÁOK főtitkára. Ebben közrejátszhat a vonatkozó javadalmazási rendszer: az állatorvos csak az általa nyújtott állategészségügyi szolgáltatások bevételeiből él, az államtól nem kap rendszeres havi jövedelmet, ellentétben az embereket gyógyító orvosokkal.

Horváth László haszonállat Magyar Állatorvosi Kamara munkaerőhiány
Ezek is érdekelhetik