A World Economic Forum minden évben kiad egy kockázati riportot, amelyben olyan lehetséges eseményeket vizsgálnak, amik bizonyos esélyekkel bekövetkezhetnek. A nagy valószínűséggel bekövetkező, nagy hatású események között leginkább környezeti problémákat találhatunk, a közepes valószínűségű veszélyforrások leginkább geopolitikai kockázatok, míg a gazdasági jellegű problémák bekövetkezése kevésbé valószínű, hogy kockázatot okoznak a jövőben. Szabó István Attila szerint a legkockázatosabbak a társadalmi jellegű problémák, azon belül is a migráció.
Az agrárszektorra fókuszálva kiemelte, hogy globálisan nézve a legnagyobb veszélyforrás a népességnövekedés, hiszen több embert kell etetni, amihez nélkülözhetetlen az innováció. Szintén veszélyforrásként említette az urbanizációt: egyre többen laknak városban, így megváltozik a táplálkozási szokásuk is, ami a környezetterhelés növekedésével jár. Hozzátette, hogy a világban fokozódik az erőforrásokért zajló verseny – elég csak a vízre gondolni. Mindezeken túl nem lehet elmenni szó nélkül a klímaváltozás, a határon átnyúló kártevők és betegségek, valamint ezek gazdaságra, agráriumra vonatkozó hatásai mellett sem.
A globális kihívások száma tehát nem csekély
– hangsúlyozta az EXIM vezérigazgató-helyettese.
Magyarországon a legnagyobb kockázat a generációváltásban rejlik, hiszen egy felmérés szerint a vállalkozások 40 százalékánál akut, napi kérdéssé vált a probléma.
Szintén magyar és EU-specifikus probléma a 2021-27-es költségvetés körüli bizonytalanság, de a szabályozási környezet és az öröklési problémák is a kockázatok közé sorolhatók.
Magyarországon 200 ezer ember dolgozik a mezőgazdaságban, de 400 ezer céget érint
– folytatta Szabó István Attila.
A Budapest Bank felmérésére hivatkozva elmondta, hogy magas szintű optimizmus jellemzi az ágazatot: a megkérdezett 81 százaléka tervez beruházást, közel negyedük kapacitásbővítést. Ugyanakkor ebből a felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek 90 százalékának gondot okoz a megfelelő munkaerő megszerzése, 70 százalékuk csak hazai piacra értékesít, és 18 százalékuk gondolja azt, hogy növekedni fog nyeresége. Ráadásul több mint 90 százalékuk úgy véli, hogy a jövőben nőni fognak a költségeik – például munkaerő.
exportból 8 százalékkal részesedik az agrárium, ami azt jelenti, hogy igenis piacképes a magyar mezőgazdaság.
Az idei év végére az EXIM hitelállománya megközelítheti a 900 milliárd forintot, míg a biztosítási állománya meghaladhatja a 300 milliárd forintot. Az elmúlt években megsokszorozódott az ügyfélállományuk is: 2019 végére 1600 kkv- és 220 nagyvállalati ügyfelük lehet. Jelentősen nőtt az agrárhitel-állományuk is: a teljes állomány 15 százalékát teszi ki, ami körülbelül kétszerese a bankszektor átlagának.
