Szálláshelyek: vége a sűrű fillér korszakának

Szeptemberben a vendégéjszakák száma 1,3 százalékkal csökkent, az árbevétel 6,9 százalékkal nőtt a hazai szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőházakban, valamint a közösségi szálláshelyeken. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi gyorsjelentése szerint ezen belül

az egy évvel korábbihoz képest. A szezonális és naptárhatás figyelembevételével 2-2 százalékos volt az eltérés, a külföldieknél pluszban, a belföldi venégéjszakák esetében mínuszban az előző évi bázishoz mérten. Idén szeptemberben 577 ezer külföldi vendég közel 1,5 millió vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken, míg az 527 ezer belföldi vendég 1,1 milliót.

Az év első három negyedévében a szállodák szobakihasználtsága 62,3 százalék volt,

ami ugyanannyi, mint 2018. első kilenc hónapjának átlagában. idén szeptemberben ezt meghaladó 66,4 százalékos foglaltságot jeleztek a szálláshelyek.

A kereskedelmi szálláshelyek árbevétele szeptemberben 52 milliárd forintot tett ki, ami 6,9 százalékkal volt több, mint tavaly szeptemberben, A szállásdíjakból származó bevétel csaknem ugyanilyen mértékben, összességében 6,7 százalékkal emelkedve 31 milliárd forintra nőtt. Az idei éves mérleg 8 százalékos bevétel növekedést mutat, a szektor 421 milliárd forintos összbevétele alapján.

Budapest nemzetközi összehasonlításban is remekel, a legnagyobb globális szállodai adat- és teljesítményelemző, az STR adatai 2013-2018 között a magyar fővárosban európai szinten is kiemelkedő, 78 százalékos növekedést jeleznek a RevPAR-ban. Az egy szobára jutó szállásdíjbevételt jelző RevPAR idén 8,1 százalékkal nőtt tovább a KSH jelentése szerint. Idén 22,3 ezer, szeptemberben már 24 ezer forint volt egy átlagos szállodai szoba ára Magyarországon, ami a stagnáló vendégforgalom dacára bevételnövekedést tett lehetővé a szálláshelyeken.