Tavaly 3,3 százalék lehetett az átlagos a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, decemberben fél százalékponttal, 3,9 százalékra erősödhetett az éves alapon mért fogyasztói árindex. A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé a 2019-es átlagos inflációs tényadatot. A konszenzusunk szerint a maginfláció szintje decemberben a novemberivel megegyező, 4 százalék lehet, az adószűrt mutató enyhe, 0,1 százalékpontos emelkedést mutathat, elérheti a 3,7 százalékot. A szakértők válaszainak összegzéséből az derül ki, hogy idén 3,4-3,5 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex, ez 15 bázisponttal magasabb, mint az egy hónappal ezelőtti felmérésünk eredménye, vagyis egyértelműen erősebb árnyomásra számítanak az elemzők. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,1 százalékponttal – 3,4 százalékra – emelte az idei inflációs prognózisát az alappálya decemberi frissítésekor. Az MNB előrejelzése szerint konszenzusunknál kissé erőteljesebb, 4 százalék volt a pénzromlás decemberben, az éves átlag pedig megegyezik a felmérésünkben foglalt 3,3 százalékkal. Mivel az alappályához képest nem várható jelentős eltérés, a január végi kamatdöntő ülésen nem valószínű, hogy lép a jegybank. Ha a monetáris politikán finomít az MNB, akkor azt várhatóan a márciusi frissített előrejelzés ismeretében teheti meg.
Az infláció további erősödését – novemberhez hasonlóan – az energiaárak változása és tavalyi alacsony bázisa határozhatja meg – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A maginfláció ugyanakkor csökkenhet – a szakértő szerint 3,9 százalékra mérséklődhet az alapfolyamatokat megragadó mutató –, ami enyhülő árnyomást jelez. Virovácz Péter nem vár monetáris reakciót a Magyar Nemzeti Banktól. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőteljes belső kereslet, a bérek növekedése és a gyenge forintárfolyam az infláció erősödését hozhatja el, ezt ugyanis csak részben képes ellensúlyozni az alacsony importált infláció, ráadásul az olajárak ez utóbbit is megdobták az év végére. Az inflációs alappályát három tényező jelentősen módosíthatja: a tartósan magas olajárak és a forint gyengülése felfelé, míg a vártnál lassabb lefelé tolhatja a drágulás ütemét. Regős Gábor hozzáfűzte: az infláció 2020-ban valamivel a 3 százalékos jegybanki cél felett, a célsávon belül alakulhat.
Decemberben a 4 százalékot is elérhette a fogyasztói árindex, emögött az olajárak miatt kialakult alacsony bázishatás fedezhető fel – mondta Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese. A külső inflációs nyomás azonban továbbra is alacsony, a 2019-es átlagos pénzromlás 3,4 százalék lehetett. A szakértő úgy véli, az élénk hazai gazdasági aktivitás és a korábbinál gyengébb forintárfolyam miatt 2020-ban 3,6 százalékra kúszhat fel a drágulás üteme. Kuti Ákos kitekintése szerint 2021-ben lassulhat az infláció, amit a gazdasági ciklus lefordulásával és az árfolyamhatás kifutásával magyaráz az elemző.
