Matolcsy György megreformálná az eurót

Az eurózóna és a csatlakozási kritériumok reformjára kiváló lehetőséget teremt 2022, a maastrichti szerződés harmincadik évfordulója, a monetáris unió újragondolásához párbeszédet kell kezdeményezni – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a 2020-as Lámfalussy-konferenciát Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A tartós felzárkózáshoz a geopolitika, az új technológiák és a megújuló pénzügyi rendszer biztosítanak alapot, valamint el kell fogadni, hogy a klímaváltozás és az ellene zajló küzdelem az a keretrendszer, amelyben folytatni kell a konvergenciát.

A jegybankelnök emlékeztetett: 2013 és 2019 között a magyar gazdaság átlagosan 3,8 százalékkal nőtt évente, ami 2 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot. A vásárlóerő-paritáson számolt, egy főre jutó GDP elérte a 73 százalékot, és az adósságráta a korábbi 80 százalékról 60 százalék alá csökkenhet 2022-ben. „Ezek mind azt bizonyítják, hogy Magyarország fenntartható felzárkózási pályán van” – értékelt. A jegybankelnök azt is leszögezte, hogy az EU növekedését is fenntartható pályára kell állítani, amihez a versenyképesség javítása elengedhetetlen.

„A jegybankok nem mindenhatók” – húzta alá Peter Praet, az

Európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának volt tagja. Az emberek elvesztették a bizalmukat az intézményekben, és kifejezetten a központi bankokból ábrándultak ki. Peter Praet – aki a Brüsszeli Szabadegyetem tanára – szerint el kell magyarázni az embereknek, hogy mit csinál egy központi bank, így visszaszerezhető a megrendült bizalom. Jó hírnek nevezte, hogy az emberek szeretik az eurót, bármennyire is keltik rossz hírét a közös fizetőeszköznek. „Az euró reformja az európai monetáris hatóságok egyik legsürgősebb teendője, sok probléma ugyanis már évtizedek óta a szőnyeg alá van söpörve” – hangsúlyozta az EKB egykori igazgatósági tagja.

Három kiemelt területen kellene lépéseket tenni ahhoz, hogy továbbra is jól működjön a monetáris unió – erről már Robert Holzmann, az Osztrák Nemzeti Bank kormányzója beszélt az eseményen. Minél előbb létre kell hozni a bankuniót, szükség van a tőkepiaci unióra, valamint a fiskális politika területén is közös előrelépés kellene. A bankunió létrehozásában a legnagyobb előrelépés a lakáshitelezés hátterének közös alapokra fektetése, valamint az uniós betétbiztosítási rendszer kialakítása lenne. A tőkepiaci unióhoz egységes keretrendszert kell teremteni, ám az sem elhanyagolható, hogy uniószerte meg kell honosítani a befektetéseket. Az osztrák jegybank vezetője rámutatott: Ausztriában vagy Magyarországon csak a leggazdagabbak fektetik be a pénzüket, ami nem elegendő egy jól működő tőkepiac létrehozásához. Robert Holzmann szerint a fiskális együttműködés szorosabbra fűzése segíthet abban, hogy az uniós országok tompítsák a gazdasági válságok kedvezőtlen hatásait.

Az adósságráta

60

százalék alá csökkenhet 2022-ben