Nagyot javult a CDS-felár
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a január 21–27. között sikeresen vásárolt vissza dollárkötvényeket – jelentette be Varga Mihály. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint az akció során négy, 2021–2024 közötti lejáratú, magas kamatozású kötvényből összesen egymilliárd dollár névértékben vásárolt vissza az ÁKK, és árfolyamnyereséggel zárta le a devizaárfolyam-kockázat fedezésére szolgáló határidős ügyleteket. Varga Mihály tájékoztatása szerint a visszavásárlás fedezete az állam meglévő forint- és devizalikviditása volt. Az ügylettel 42,7 milliárd forintos eredményszemléletű kamatmegtakarítás érhető el 2024-ig, ráadásul ebből 16,5 milliárd forint már 2020-ban érvényesül.
A visszavásárlással is összefügghet, hogy Magyarország országkockázati mutatója 12 éve nem látott szintre, 47 bázispontra javult, ami a magyar gazdaság kedvezőbb piaci megítélésének a jele, és az államadósság egyre olcsóbban finanszírozható. A tárcavezető emlékeztetett: Magyarország ötéves CDS-felára 2012-ben 700 pont fölött is járt, most a lengyelországi mutatóval került csaknem azonos szintre.
Bár a visszavásárlás kedvező hír, nem számít a finanszírozási terv változására Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Szerinte továbbra is elsődleges cél az államadósság GDP-arányos értékének csökkentése, emellett másodlagos a finanszírozás biztonságosabbá tétele a forintkötvények arányának növelésén és a lakossági finanszírozás súlyának emelésén keresztül. A kockázati megítélés javulása az államadósság olcsóbb finanszírozásához vezet, s bár a költségvetési egyenlegben megjelenik a kamatteher, az államadósság átárazódása időigényes folyamat – hívja fel a figyelmet a szakember, aki szerint az is kérdés, hogy a nagyon alacsony CDS-felár mennyire lesz tartós.
Ha az ország kockázati megítélése javul, az megjelenhet a vállalatoknál is, hiszen ezek kockázati besorolását mindig az adott államhoz képest nézik. Ha tehát a CDS tartósan alacsony marad, az megjelenhet a vállalati hitelek kamatában is, segítve a további beruházásokat – ismertette a reálgazdasági hatást Regős Gábor.
2024-ig
42,7
milliárddal csökken
az állam kamatterhe
