BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

PM: az adócsökkentés a gazdasági növekedés kulcsa

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Izer Norbert a PM adóügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy 2020-ban szinte mindenkit érintenek az adócsökkentések.

Az adócsökkentés áll a gazdasági növekedés hátterében, a közterhek az idén tovább mérséklődnek – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára sajtótájékoztatón.

Az adócsökkentések ellenére tavaly november végéig 1300 milliárd forinttal több adóbevétel folyt be az öt legnagyobb adóból, mint az előző évben; az erős gazdaság, a bővülő foglalkoztatás és a növekvő bérek egyre nagyobb bevételt jelentenek a költségvetésnek, ami további adócsökkentést tesz lehetővé – fejtette ki az államtitkár.

Az adócsökkentés fenntartható és kifizetődő, a költségvetés stabil és kiszámítható lábakon áll

– hangsúlyozta.

Izer Norbert kiemelte: a társasági adó 9 százalékos mértéke a legalacsonyabb az Európai Unióban, a 15 százalékos személyi jövedelemadó a harmadik legalacsonyabb, a szociális hozzájárulási adó pedig a 2016-os 27 százalékról 17,5 százalékra csökkent 2019 júliusától.

Hozzátette, a tervek szerint idén újabb 2 százalékponttal csökkentik a szociális hozzájárulási adót, júliustól vagy októbertől.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2020-ban szinte mindenkit érintenek az adócsökkentések.

A kormány a négygyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet ígér idén január 1-jétől, az intézkedés mintegy 40 ezer asszonyt érint, a családoknál így évi 20 milliárd forint marad. Hozzátette, hogy az elmúlt tíz év alatt az adókedvezmények összesen 2600 milliárd forintot hagytak a családoknál.

Július 1. után már minden dolgozó nyugdíjas bérét csak a 15 százalékos szja terheli, most ez csak a munkajogviszonyban álló nyugdíjasokra érvényes. Izer példaként említette, hogy bruttó százezer forintos bérnél egy év alatt 168 ezer forintos megtakarítással lehet számolni. A járulékmentesség kiterjesztése évente mintegy húszmilliárd forintot hagy az érintetteknél.

Az államtitkár jelezte azt is, hogy tavaly, a járulékmentesség bevezetésekor 75 ezer nyugdíjas dolgozott munkaviszonyban.

Őszre jelentősen nőtt a számuk: már 115 ezer nyugdíjast foglalkoztattak a cégek munkaviszonyban.

Rámutatott, hogy minden foglalkoztatót érint a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése 2019. július 1-jétől, ezzel másfél év alatt 450 milliárd forint marad a gazdasági szereplőknél.

Az adó mértéke 2016 és 2019 között harmadával csökkent, ami 2600 milliárd forint többletet jelentett a magyar cégeknek, ebből finanszírozhatták a béremeléseket, anélkül, hogy versenyképességük csökkent volna – fejtette ki.

Az államtitkár ismertette, hogy 2017-2018 között Magyarországon 48,3 százalékról 45 százalékra csökkent az adóék, ami messze a legjobb eredmény az OECD országok között. Tavaly júliusban, a szociális hozzájárulási adó csökkentésével az adóék tovább mérséklődött 44,1 százalékra, a cél az adóék 40 százalék alá csökkentése.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

A kisvállalati adó (kiva) mértéke 13-ról 12 százalékra csökkent január 1-jétől. Izer Norbert kiemelte, hogy eredményes volt a Pénzügyminisztérium tavaly decemberi tájékoztató kampánya. Mintegy 57 ezer olyan cégnek küldtek tájékoztatást, amelyek több mint 10 százalék adóterhet tudnak megspórolni a kisvállalati adóval. Tavaly december 1-e óta újabb 10 700 céggel bővült a kivások tábora, így összesen már több mint 50 ezer cég választotta a kisvállalati adót.

A szálláshelyek általános forgalmi adója 18-ról 5 százalékra csökkent január 1-jétől, így a 4 százalékos mértékű turizmusfejlesztési hozzájárulással együtt is feleannyi közterhet kell fizetniük az érintetteknek, mint tavaly. Az érintett piaci szereplők 20-24 milliárd forinttal kevesebb adót fizetnek, a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást pedig kizárólag az idegenforgalom fejlesztésre lehet fordítani – jelezte az államtitkár.

A vállalkozók évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot július 1-től a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg még a minimálbér másfélszerese után.

Most az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a családi kedvezményt. Ez július 1-jével, az egységes járulék kialakításával megváltozik, mivel a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére lesz érvényesíthető a gyermekek után járó kedvezmény – mutatott rá Izer Norbert.

Az államtitkár kiemelte az adócsökkentések tőkevonzó képességét, mint mondta, Magyarország a világ tíz legjobb befektetési célországa között van. A magyar gazdasági növekedés egyik fő támasza lehet az EU egyik legmagasabb, 27 százalékot meghaladó beruházási rátája. A hazai beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül tavaly október végéig 62 nagy beruházásról kötöttek megállapodást, ami mintegy 9700 új munkahelyet jelent – jelezte.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.