A z európai Green Deal céljai, vagyis a klímavédelmi intézkedések nemhogy visszafognák a gazdasági növekedést, hanem egyenesen támogatják a bővülését – mondta a Világgazdaságnak az Európai Bizottsághoz (EB) közel álló forrás. Az EB szerint a középtávú, 2030-ig elérendő klímacélokhoz az EU 2018-as GDP-jének 1,5 százalékát kitevő összegre, vagyis mintegy 260 milliárd
euróra, azaz mai áron mintegy 85,5 ezermilliárd forintnyi – közösségi és magánszektorból érkező – többletforrásra lenne szükség. Bár a klímacélok megvalósítását kivétel nélkül fontosnak tartják a tagországok, finanszírozásának a technikai részleteiről egyelőre nincs megállapodás. Orbán Viktor miniszterelnök korábban 50 ezermilliárd forintban jelölte meg azt az összeget, amelyre a következő harminc évben szükség lehet Magyarország klímasemlegességének eléréséhez. A Világgazdaság kalkulációja szerint 2020 és 2050 között évente átlagosan a GDP 1,5 százalékát kellene e célra költeni, ez azonban nem lenne kidobott összeg: a beruházások élénkítenék a gazdaságot, és javíthatják a versenyképességet is, különösen az infrastruktúra-fejlesztések.
Ursula von der Leyen, az EB elnöke szerint az európai Green Deal lehet a kontinens új gazdasági növekedési stratégiája, hiszen a program összességében támogathatja a GDP növekedését, de persze újra kell gondolni hozzá az élet számos területét, köztük a fogyasztási szokásokat, a munka és termelés világát. Bár a magyar hatóságok a klímacélok elérésének várható hatásairól eddig nem publikáltak adatokat, Áder János köztársasági elnök tavaly szeptemberben a Közgazdász Vándorgyűlésen 2 százalékosra tette az intézkedések GDP-növelő hatását.
A klímacélok eléréséhez az uniós programok által mozgósított források 25 százalékát is a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére kellene költeni, és valószínűsíthető, hogy e pénzek mellett a tagállamok költségvetési forrásaira is szükség lesz – húzták alá az EB állásfoglalásában. A bizottság arra is figyelmeztet, hogy a kalkulált összeg egyelőre nem fedi le a teljes intézkedéshez szükséges költségigényt, abba nem számolták bele a biodiverzitás megőrzésére fordítandó költségeket és az átállás társadalmi költségeit sem. A bizottság márciusban terjesztheti az Európai Tanács és az Európai Parlament elé a javaslatait.
Az EU 2020 és 2025 között mintegy 100 milliárd eurót biztosíthat a klímacélok teljesítésére – lengette be korábban Ursula von der Leyen –, azonban ez az összeg később emelkedhet. A Világgazdaság brüsszeli forrása ennek kapcsán egy fontos tényezőre, a karbonexport megelőzésére bevezetendő karbonadó fontosságára hívta fel a figyelmet, enélkül az intézkedések ráfordításai ablakon kidobott pénznek számítanának klímavédelmi szempontból. Bár a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) nemtetszését fejezte ki, a javaslat mégis zöld jelzést kaphat, ugyanis a karbonadó kiegyenlítő vámnak minősülhet, amelyet nem tilt a WTO szabályzata. Az új vámmal meg lehetne előzni, hogy a vállalatok más országba helyezzék át szennyező tevékenységüket. Az egyik ilyen kulcsiparág az acélgyártás, a nyersacélra tonnánként 40 euró lehet az Forrásunk kiemelte, hogy míg az acélgyártás korábban elképzelhetetlen volt szén nélkül, ma már több alternatív technológia is az áttörés küszöbén áll. Ezek alkalmazásával radikálisan csökkenthető az egyik legnagyobb szennyező iparág szén-dioxid-kibocsátása.
A klímaprojektek révén évi
2
százalékkal nőhet
a hazai gazdaság
