Tizenhat pontot kellene teljesíteni

Összesen tizenhat kritériumnak kellene megfelelniük az euróövezethez csatlakozó országoknak a jegybank javaslata szerint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fenntartható felzárkózás euróval című könyvéből. A korábbi feltételeken valamelyest szigorítanának, az államadósság nem haladhatná meg a 60 százalékot – vagy erőteljesen csökkenő trendet kellene mutatnia –, ehelyett 50 százalékos határvonalat húznának. A rögzített árfolyamot jelentő ERM II. rendszerben jelenleg két évet kell eltölteniük a csatlakozni kívánó országoknak, ezt három-öt évre emelnék az MNB javaslata szerint, ugyanakkor a kamatszintek és az infláció szempontjain nem változtatnának. A jegybank tisztségviselői korábban is felszólaltak amellett, hogy a maastrichti feltételeket újra kellene gondolni, a kritikák elsősorban abból indultak ki, hogy a válság nyomán annyira nyomott inflációs és kamatszint alakult ki, amely a gazdaság normális működése mellett károsan alacsony lenne.

Az eurózóna pillanatnyilag nem optimális valutaövezet, a kritériumrendszer felülvizsgálatra szorul, a korábbi rendszer nem vette figyelembe a reálgazdaság alakulását, és az anticiklikus gazdaságpolitikát sem ösztönözte – olvashatjuk a jegybank kiadványában. Az MNB elemzése rámutat: az eddigi feltételrendszer nem garantálja sem az újonnan csatlakozók, sem az övezet tagjainak felzárkózását. A reálgazdasági szempontok közül kiemelkedik az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson (PPP) mért GDP, amely összetett mutatóként ad tükröt egy ország gazdaságának erejéről.

A jegybank szerint az uniós átlag 90 százalékát kellene elérni ahhoz, hogy egy ország biztonsággal csatlakozhasson az euróövezethez, ezzel szemben Magyarország mindössze 66 százalékon áll a legfrissebb, 2018-as adat szerint. Ez azonban egy elvont indikátor, amely nehezen megfogható, nem úgy, mint az átlagbér, amelynek vásárlóerővel súlyozottan 90 százalék fölé kellene emelkednie az euróövezethez csatlakozáshoz.

A pénzügyi szektor konvergenciája a GDP-arányos hitelállomány 90 százalék feletti szintje mellett valósulhat meg, a jegybank szerint ezzel elérhető lenne, hogy a megnövekedett tőkeáramlás ellenére ne függjön a külföldi hitelektől az újonnan csatlakozó ország. Az üzleti és pénzügyi ciklusoknak is együtt kellene mozogniuk, amihez a GDP-arányos kibocsátási rés mérete és a hitelállomány nem térhet el nagymértékben az egyes országok között. A magyar exportszerkezet is javításra szorul, az MNB szerint előnyös, ha minél szélesebb termékportfólióval rendelkezik és minél több kiviteli országgal áll kapcsolatban hazánk – ezzel a gépkivitel túlsúlyának csökkentésére és ezen belül az autóipar magas arányának csökkentésére utalhat a jegybank.

Vásárlóerő-paritásban az uniós átlag

90

százaléka lenne a mérce