Ítéletet mondott a nagy amerikai hitelminősítő Magyarországról – ez a döntés
Nem okozott meglepetést a Moody's Investors Service. A New York-i székhelyű hitelminősítő intézet a tőzsdezárást követően kiadott közleményében megerősítette a magyar államkötvények besorolását, amelyek továbbra is Baa2 osztályzatot tart érvényben leminősítésre utaló negatív kilátás mellett. A mai döntés egyúttal azt is jelenti, hogy mindhárom nagy hitelminősítő továbbra is befektetésre ajánlja a magyar gazdaságot.
Magyar gazdaság: benne volt a pakliban egy leminősítés
A Moody’s legutóbb május 30-án vizsgálta a magyar besorolást, amelyben ugyan pozitívumként értékelte, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési konszolidáció mellett, de jelentős kockázatnak tartották, hogy az uniós források egy részéről végleg kénytelen lehet lemondani, ami nyilvánvalóan rontja a költségvetési egyensúlyt és a növekedési kilátásokat is. A hitelminősítő a 2025-ös növekedési várakozását is visszavágta a novemberi 1,9 százalékról 1 százalékra.
Annak ellenére, hogy akkor nem változtatott a magyar adósosztályzaton, most meg volt az esélye egy negatív meglepetésnek.
A Világgazdaságnak a hét elején nyilatkozó elemzők ellentétesen látják az elemzőház várható döntését.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a lapunknak azt mondta, hogy az lenne a meglepetés, ha a Moody’s most pénteken nem minősítené le Magyarországot, majd jövő pénteken nem rontaná a stabilról negatívra a kilátásunkat a Fitch Ratings. Az utóbbi tavaly meglepetésre a többi elemzőházzal szemben javított a magyar kilátásokon, így ezúttal egy leminősítésre utaló negatív kilátásra módosíthatja előrejelzését.
Ezzel szemben Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője nem számít leminősítésre, már csak azért sem, mert szerinte a választások előtti hónapokban nem hoznak ilyen döntést a hitelminősítők, azt azonban jelezte, hogy az elmúlt hónapokban romlottak a kilátásaink.
A növekvő befektetői aggodalom előzménye, ami a mostani hitelminősítői értékelésekben is kiemelt helyet kaphat, hogy november 10-én egy háttérbeszélgetésen bejelentette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy megemeli a kormányzati hiánycélt a GDP 5 százalékára:
- eredetileg 3,7 százalékos hiánycéllal tervezte meg az idei költségvetést, amit előbb 4,1 százalékra, majd később 4,5 százalékig növeltek,
- míg novemberben már a tavalyi, 4,9 százalékos szintre nem került.
A bejelentés hírére a forint átmenetileg gyengülni kezdett, illetve a tízéves kötvényhozamok 7 százalék fölé ugrottak, megelőzve a román papírokat.
Most így látja a magyar gazdaságot a hitelminősítő
A hitelminősítő értékelésében kiemeli, hogy a 2026. áprilisi választások után költségvetési konszolidációs erőfeszítésekre lesz szükség. A problémát a 2020 fennálló költségvetési hiánnyal magyarázzák.
A reál GDP-növekedési előrejelzésüket az idei 1 százalékról 0,5 százalékra, 2026-ra vonatkozóan pedig 2,8 százalékról 2,3 százalékra csökkentették.
Az elemzők szerint az autóipartól és a német gazdaságtól való nagyfokú függőség negatívan befolyásolja az exportot, miközben a közberuházási kiadások csökkentése az uniós források blokkolása miatt szintén visszafogja a gazdasági növekedést, így a fogyasztás marad a növekedés egyetlen motorja 2025-ben, és a növekedés fő forrása 2026 folyamán. A 2026-os választások előtti költségvetési intézkedések támogatni fogják a magánfogyasztás növekedését, míg a beruházások és a nettó export pozitív hozzájárulása továbbra is visszafogott marad.
Emlékeztetnek rá, hogy a kormány nemrégiben bejelentette a költségvetési hiány előrejelzéseinek újabb felülvizsgálatát, amely 5 százalékra módosult. A nagyobb hiányok és a lassabb növekedés miatt most az adósságteher enyhe növekedését prognosztizálják, a 2024-ben jelentett 73,5 százalékról a GDP mintegy 74 százalékára 2025-ben és 2026-ban.
Ennek ellenére továbbra is arra számítanak, hogy az adósság megfizethetőségi mutatóinak 2023-24-es jelentős gyengülése fokozatosan visszafordul, amit az inflációhoz kötött, fix kamatozású, alacsonyabb költségű eszközökkel rendelkező lakossági kötvények állományának csökkenése, valamint az EU SAFE eszközéből származó olcsóbb finanszírozás felhasználása fog vezérelni. A kamatfizetések bevételhez viszonyított aránya jelentősen, 2024-ben 11,6 százalékára nőtt a 2022-es 6,6 százalékról az inflációhoz kötött adósság késleltetett hatása miatt. Előrejelzésünk szerint azonban a kamatfizetések középtávon fokozatosan csökkenő pályán maradnak, állapítják meg.
A negatív kilátások miatt a besorolás felminősítésére a közeljövőben valószínűleg nem kerül sor
– jósolják a Moody's elemzői, majd hozzáteszik, hogy valószínűleg stabilra módosítanánk a kilátásokat, ha jelentős és tartós javulás mutatkozik Magyarország EU-val való kapcsolatában. A jelentős uniós források felszabadítása mellett, amely potenciálisan pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre és a költségvetési eredményekre, egy ilyen javulás alátámasztaná Magyarország intézményi és irányítási profiljáról alkotott értékelésünket is.
Már csak a Fitch van hátra
A Moody’s döntése után már csak egy akadályt kell átugrani, a Fitch Ratings jövő pénteki hitelminősítését. Ha ott is sikerül elkerülni a leminősítést vagy megúszni egy kilátásrontással,
akkor mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában maradhat a magyar gazdaság.
Jelenleg a legalacsonyabb szinten a Standard and Poor’snál tartózkodik a magyar adósosztály. A BBB- a befektetésre ajánlott sáv legalján helyezkedik el, így egy leminősítés már a bóvli kategóriát jelentette volna. Nagy János szerint az volt a legfontosabb, hogy a Standard and Poor’s- nál elkerüljük a leminősítést, bár tartani lehetett tőle, ez végül nem következett be, az október 10-én a New York-i székhelyű vállalat ugyanis helybenhagyta a magyar besorolást.
