Nagy István agrárminiszter tavaly év végén és az idén januárban is többször nyilatkozott arról, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megakadályozására gyéríteni kell a vaddisznóállományt. A Világgazdaságnak novemberben úgy nyilatkozott, hogy 30 százalékkal megnövelték a vaddisznók kilövésére szóló kvótákat, és határozottan felszólították a vadásztársaságokat, hogy gyérítsék a vaddisznóállományt. Később konkretizálta: a cél a két négyzetkilométerenkénti egy vaddisznó.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) egyelőre nincsenek pontos adatai arról, hogy hol tart a gyérítés – derült ki a Nébih által a Világgazdaság kérdéseire küldött válaszból. Pontos, az egész országra vonatkozó adatokat a vadászati év végén, a vadászatra jogosultak által leadott jelentések összesítése után tudnak mondani. A közepes kockázatú terület decemberi kiterjesztése után az ezen a területen elrendelt, diagnosztikai kilövéssel megvalósuló állománygyérítésről szintén a későbbiekben lesznek adataik.
A vadásztársaságoknak a hatóság ivar és kor szerint meghatározva megadta, hogy hány vaddisznót kell diagnosztikai célra leadniuk. Ahogy azt Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a Világgazdaságnak elmondta, a diagnosztikai céllal leadott állatokat a vizsgálat után éppúgy megsemmisítik, mint az ASP-vel fertőzött egyedeket.
A vaddisznóállomány jelenlegi sűrűségéről sem szolgált pontos adatokkal a Nébih. Annyit közöltek, hogy Magyarország vaddisznósűrűsége nagyon változó mind a fertőzött, mind pedig az afrikai sertéspestistől mentes területeken. Nógrád, Heves és Borsod megyében a járvány megjelenése előtt nagy volt az állománysűrűség, éppen ezért ezeken a területeken látványos a betegség terjedése és az állomány csökkenése. Jász-Nagykun-Szolnok alföldi, illetve Békés és Hajdú-Bihar megye román határ menti területein ugyanakkor a betegség megjelenése előtt is kicsi volt az állománysűrűség, itt a járvány kevés esetszámmal, lassan terjed. Szerintük mindez azt bizonyítja, hogy a járvány terjedésének lassítása, megállítása alacsony állománysűrűséggel érhető el.
Mint ismert, az ASP-járvány 2018. április 21-én jelent meg Magyarországon, akkor egy Heves megyében elhullott vaddisznóban mutatták ki a vírust. A legutóbbi esetek idén február 9-én Budapesten és Budakeszin fordultak elő. Mostanáig 3402 vaddisznóból származó mintában állapították meg a betegség jelenlétét.
A Nébih hangsúlyozza, hogy Magyarországon az afrikai sertéspestist kizárólag vaddisznóból mutatták ki. A betegség gyanúja miatt 6198 házi sertés leölését rendelte el a hatóság, esetükben csak az ASP kizárására irányultak a vizsgálatok, és mindnek negatív az eredménye, azaz az állatoknál nem volt kimutatható az ASP-vírus. A vadászok kártalanítására több mint 4 milliárd, az ASP gyanúja miatt leölt házi sertések után csaknem 650 millió forintot fizettek ki.
Eddig összesen
6198
házi sertést öltek le
ASP-gyanú miatt
