Eltérően látják a kisvállalati adó jövőjét a szakemberek

Beigazolódtak a Világgazdaságnak korábban nyilatkozó adószakértők várakozásai, a kormány változtat a kisvállalati adó (kiva) szabályain. A terveket maga Orbán Viktor miniszterelnök vázolta fel évértékelő beszédében, a döntést azzal indokolta, hogy a kormány ezzel segít megőrizni a munkahelyeket. A kiva változásai a legfrissebb adatok szerint 50 899 adózót érintenek majd, de ez a kör a jövőben jelentősen bővülhet. A központi költségvetés bevételeiben legalábbis vannak erre utaló jelek: míg 2018-ban még csak 41,7 milliárd forint folyt be a kivából, addig tavaly már 70,5 milliárd. Az idén még jelentősebb lehet a növekedés, miután a bevételek már januárban elérték a 14,6 milliárd forintot. Ez 2,7 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.

A kiva elsősorban azoknak az egyéni vállalkozóknak éri meg, akiknek sok alkalmazottjuk van, vagy jelentős fejlesztéseket hajtanak végre – mondta a Világgazdaságnak Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere. Az adónem sajátossága, hogy egyrészt csökkenti a munkabér után fizetendő munkáltatói járulékokat, míg nyereségadó csak akkor fizetendő, ha a tulajdonos kiveszi a profitot osztalékként a cégből. A szakember drasztikus átalakításra nem számít az adónem kapcsán, azt egy jól működő, egyszerűen adminisztrálható köztehernek tartja. Kedvező lenne ugyanakkor, ha a kiva belépési korlátait az állam megemelné, így több cég élhetne a lehetőséggel – tette hozzá.

A kiva jövője nem a korlát emelésében, hanem a 10 százalékos adókulcsban lehet, amivel megcélozhatóvá válna a 100 ezer adóalany elérése – mondta a Világgazdaságnak Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke. Kiemelte, hogy a könnyítések mellett szükség lenne a fokozott nyomon követésre is, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a jövőben sokkal több, a jogkövetést valóban kikényszerítő ellenőrzést kellene végeznie. „Nem szűrik eléggé a potyautasokat, és nem figyelnek arra, hogy az adónem alapjául szolgáló, a tulajdonosok által a vállalkozásból kivett profit törvényes elköltését követően az adó már nem behajtható a cégeken” – hangsúlyozta a szakember. Közölte továbbá, ha ezzel a NAV csak évek múlva kezd komolyabban foglalkozni, addigra késő lesz.

Mindig a kockázat súlya dönt

A NAV a kockázatelemzést valamennyi adózói körnél elvégzi, és ez minden adózási kockázatra kiterjed, ezért a kivát választó adóalanyok tevékenységének értékelése, adózási kockázatelemzése is folyamatos – reagált lapunknak Ruszin Zsolt szavaira az adóhivatal. Mindig a kockázat súlya szerint teszik meg a szükséges intézkedéseket, ami lehet támogató eljárás vagy jogkövetési vizsgálat, de nagyobb szabálytalanság, adóelkerülő magatartás esetén akár adóellenőrzés is. Minden egyes ellenőrzés és fellépés a szabálytalanságok feltárásán túl alkalmas a jogkövető adózói magatartás elősegítésére – hangsúlyozták a NAV-nál.