Emelkedő ártrend a világban és itthon is

K. B. Z. | Elsősorban a növényi olajok, a cukor és a szemes termények drágulása okozta, hogy januárban ismét emelkedett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított élelmiszerár-index. A decemberhez képest mért 0,7 százalékos emelkedés azt jelenti, hogy már a negyedik egymást követő hónapban nőttek a világpiaci élelmiszerárak.

Ezen belül a szemes termények ára novemberhez képest 2,9 százalékkal emelkedett, és 2018 májusa óta a legmagasabb szintet érte el. Hároméves csúcsára, 2017 decembere óta a legmagasabb szintre ért a növényi olajok árindexe, amely

7 százalékkal emelkedett, míg a cukoré 5,5 százalékkal. A húsfélék árindexe viszont januárban 4 százalékkal süllyedt, és ezzel egy tizenegy hónapig tartó folyamatos növekedési trend szakadt meg. Tavaly a FAO élelmiszerár-indexe átlagosan 1,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, de 25 százalékkal így is elmaradt 2011-es csúcsától.

A hazai agrárárak is a világpiaci trendek által meghatározottan mozognak. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint például a takarmánykukorica felvásárlási ára 5, az étkezési búzáé 1,3, a takarmánybúzáé 2 százalékkal emelkedett tavaly november eleje és idén január harmadik hete között. Ebből a trendből az árpa lógott ki, amely ebben az időszakban 3 százalékkal lett olcsóbb a fizikai piacon kötött üzletekben.

Ennél intenzívebb volt az olajos növények árnövekedése: a napraforgómag 15 százalékkal drágult november és január között. Az egy évvel korábbihoz képest ez 34 százalékos áremelkedés, de jól jelzi a piaci helyzetet, hogy január második és harmadik hete között 8 százalékos drágulást mért a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. A repcemag ára az intézet adatai szerint szintén emelkedő pályán van, 13 százalékos volt a november eleje és január harmadik hete között mért árváltozás. A nyers tej felvásárlási átlagára tavaly no­vemberről decemberre 1,3, egy év alatt pedig 8,7 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az összehasonlításban az adagolt vaj drágulása 0,25, illetve 3,4, a tehéntúróé 1,4 és 11,2, az ömlesztett sajté 2 és 6,1 százalékos.

A vágósertés éves termelőiár-emelkedése az idén január végén az afrikai sertéspestis okozta piaci hatások miatt meghaladta a 41 százalékot. Az élő sertés piacán ugyanakkor már érzékelhető az árnyomás enyhülése – ami szintén megfelel a FAO húspiaci indexmozgásának –, a november végi átlagos termelői árhoz képest 6,7 százalékos a csökkenés. A húsipari átadási árakban is érezhető ez a hatás, bár késleltetve: a sertéscomb átadási ára például január utolsó hetében 3,5 százalékkal emelkedett a november végihez képest, de az előző héten mért árnál több mint 2 százalékkal lett alacsonyabb.